csillagvizsgáló

Vannak boldogtalan megállók, vannak boldogok. Ecseri út és Oktogon. Most itt vagyok… Vagy ott vagyok? Száját tátja a gitártok, s lágy dalt…

Semmi esélye a gőgnek, a nagy piramisban is omlik, pusztul a kő, de a forma megőrzi a rendet, a törvényt nem közelíti…

hűvös őszi alkonyat után rakoncátlanul meg-megugró torpanó idő áhítattal szívja be az estike halvány illatába rejtőző nyár emlékét az este hideg kezemet…

Szentmiklósi Tamás és Kállay Kotász Zoltán közös alkotása. – Komám, komám, hová mégy? Keskeny palló, vékony jég! – Aki nem…

Csak semmi pánik! A kapu nyilván nyílik zárórán túl is. Ahogy vannak, úgy látjuk a dolgokat? Nem – ahogy mi vagyunk.…

Tudjátok, az Öreg olyan, de olyan öreg volt már, mint az országút. Mondom én! Az arcára az évek annyira mély barázdákat szántottak,…

Azt kérdezem, hogy ez a nagy elment-e vadászni, mikor olyan fátyolos felhők úsztak a hold előtt, nem félt-e a görbe hátával, villogó…

„Bovaryné lánya én vagyok”, mondhatná Kamocsay Ildikó, joggal, sőt, szerintem több joggal, mint Flaubert a híres mondását. A Helycsere c. regénytrilógiában ugyanis…

Tegnap még vágtattam vadul, döntöttem ki büszke fát. Ma selymes hullámaimtól felüdül a kis virág. Tegnap még zúgtak habjaim, elsodorva azt…

Mostanában… Hajnal van. Ablakokba falazott világosság remeg, én meg itt nyújtózkodom az álmok tenyerén. Az idő fölénye kicsit elkedvetlenít. Távoli tekintetek…

Védekezés és közelítés Mekkora hangsor – a néma mosolytól indul a leltár, nagy kacagásig terjed a módja. Ha gyenge a szó…

Gyászcsend A test a Lélek gyümölcse. Fázik fenn a fán. Az avar már néma. Kipiheni bánatát. Hamvasztás Patakvízre…