Az elátkozott kúria

Az elátkozott kúria (11)

Nagy nehezen megnyugtattam Katicát, hogy nem lesz semmi bajom a kiruccanásom alkalmával, ugyanis tanulmányaim szerint a környéken élő legnagyobb termetű állat a…

Az elátkozott kúria (8)

Miután elbúcsúztam Fecótól visszaindultam szállásomra. Út közben azon törtem a fejemet, vajon kinek, vagy minek a lépteit hallottuk ma, de semmi értelmes…

Az elátkozott kúria (7)

A falu felé félúton kicseréltem a gumicsizmámat cipőre, nehogy szállásadóm még konspiráljon valamin. Óva intett attól, hogy meglátogassam a kúriát, ezért nem…

Az elátkozott kúria (6)

Kilépve a kocsmából megpróbáltam fellelni valami élelmiszerboltot, hiszen szándékaim szerint az egész napot a kúriánál és a mocsárnál fogom tölteni. Igaz Katica…

Az elátkozott kúria (5)

Hívogatott már a kényelmesnek tűnő ágy, ezért megmosakodtam és az ablakhoz mentem, hogy kicsit kiszellőztessem a fejemet. Reggelre üdének és fittnek kell…

Az elátkozott kúria (4)

Miután megszokta a valószínűleg rövidlátó Katica a szűrt fényt meglátott, ahogy a kerítés mellett toporgok. – Nem veszek semmit kiabált az idő…

Az elátkozott kúria (2)

Kinyitva az aktát egy dagerrotípia másolata nézett rám. Hatalmas büszkeséggel töltött el, hogy ezt a fotografikus eljárást egyáltalán ismertem. Katika a könyvtár…