Kezembe került a zseniális sci-fi író, Stanisław Lem egyik utolsó kötete, amelyben az ezredforduló táján írt jegyzeteit publikálta. Túl azon, hogy Lemtől
A jólétbe és a dekadenciába nyakig belesüppedt Európát szinte egyik pillanatról a másikra bizonytalanságba döntötte egy korábban soha nem látott válság: a
A mindmáig legnépszerűbb magyar írónak – bár íróviszonylatban a népszerűség erősen relatív – nem adatott meg az, hogy memoárkötetet publikálhasson. Lehet, hogy
Nincs olyan humanoid élőlény, aki a zsúfolt, csúcsforgalmas városi utcán botladozva ne kívánta volna legalább egyszer azt az életében, hogy bárcsak felszívódna
Rosemarie Schuder neve ma már nem túlságosan ismert a magyar olvasóközönség előtt, pedig volt idő, amikor a honi könyvkiadás keménytáblás, védőborítós kiadványokkal
Mély ellentmondás, és legalább ekkora igazságtalanság, hogy a könnyed irodalmat termelő írókat nem veszi komolyan a szakma. Ha egy szerző valamilyen megmagyarázhatatlan
Van olyan élethelyzet, amikor az ember hirtelen megmagyarázhatatlan késztetést érez az olvasásra. Nem nagystílű újságolvasásra gondolok – akár online, akár nyomtatott termékről