Egyre több állam cseréli le a hadseregét kárókatonákra, mert olcsóbban fenntarthatók, maguktól repülnek, és a tengeralattjárók felderítése közben az ebédjüket is beszerzik.
A katonai szakértők szerint az új haderő legnagyobb előnye, hogy a kárókatona már eleve katona, így az alapkiképzés jelentős része pusztán nyelvészeti kérdés. Egyelőre csak a rendfokozatok kiosztása okoz nehézséget: a káróőrmester elnevezést a madarak sértőnek találták.
Az első díszszemle egy meg nem nevezett országban vegyes eredménnyel zárult. Az alakulat példás fegyelemmel felsorakozott, majd egy elhaladó halasautó láttán önálló hadműveletbe kezdett. A vezérkar ezt a gyors helyzetfelismerés és a kezdeményezőkészség bizonyítékaként értékelte.
A hadtápért felelős szakemberek máris jelentős megtakarításról számoltak be: vadászgépekre nincs szükség, az egyenruhát pedig a fekete toll váltotta fel. A hadiipar gyorsan alkalmazkodott az új igényekhez, de a kitüntetések feltűzdelése állítólag gondot okoz.
Az átállásnak ugyanakkor vannak ellenzői. A halászati tárca szerint a honvédelem jelenleg naponta háromszor étkezik, ráadásul egyben nyeli le a menázsit. A szóban forgó ország kormánya erre azt nyilatkozta, hogy a kárókatonák fontos védelmi feladatot látnak el, és ez minden pénzt, azaz halat megér. Ezt a szomszédos ország tudomásul vette, de elővigyázatosságból azért mozgósította a hattyúit.
