Egy nemrég fölfedezett, több mint háromezer éves agyagtábla szerint a bronzkorban a másnaposság ellen kutyaszőrt kevertek össze olívaolajjal, majd a keveréket a szenvedő homlokára kenték. A tudomány máig nem izzadt ki magából ennél hatásosabb gyógyszert erre a kórságra, de mert az ékírás néhol megkopott, lehet, hogy nem is kutyaszőrről, hanem kakukkfűről van szó. Ám ez a kis bizonytalanság csak fokozza a gyógymód nimbuszát, mert a jó patikus köztudottan a titkaiból él.
Képzeljük el azt a bizonyos bronzkori reggelt: az idő csodás, a városállam működik, de egy elgyötört férfi égre, földre esküdözik, hogy soha többé nem iszik datolyabort. A felesége erre odaszólítja a kutyát, mire az állat búsan, ám engedelmesen odanyújtja a farkát, amelyen alig árválkodik néhány szőrszál. Az olívaolajat a legidősebb gyerek hozza, aztán megáll és érdeklődve nézi, ahogy az anyja ebből a két komponensből összeállítja a gyógyszert.
A modern ember persze mosolyog ezen. Nekünk már van fájdalomcsillapítónk, elektrolitporunk, májvédő kapszulánk, szénsavas ásványvizünk, és az a jól bevált varázsigénk, hogy „csak két pohárral ittam”. Ebben a tekintetben óriásit fejlődtünk. Ma már nem kutyaszőrt pakolunk a homlokunkra, hanem rákeresünk az interneten arra, hogy „másnaposság elleni szer házilag”, majd ugyanazzal az arccal nézzük a találatokat, amellyel a bronzkori ember leste a kutyája farkának mozgását.
A civilizáció történetét általában nagy találmányokkal szokták mérni: kerék, írás, földművelés, kohászat. Pedig az igazi mérföldkő talán az volt, amikor valaki először ébredt úgy, hogy kezelni tudta a saját szenvedését. Nemcsak nyögött, hanem módszert teremtett. Megfigyelt, jegyzetelt, iskolát alapított. Így lett a fejfájásból tudomány, a szégyenből hagyomány, a kutya szőréből pedig csodaszer, mert az ókori ember ugyanazokkal a gondokkal küzdött, mint mi, csak közösségi média nélkül.
És ha mégis kakukkfű volt az a bizonyos jel az agyagtáblán, az se baj. A lényegen ez nem változtat. A bronzkori ember a tivornya utáni reggel ugyanúgy szenvedett, mint mi egy jó kis kanmurit követően, csak neki nem volt kávéfőzője, és internetes segítője. Volt viszont egy többfunkciós kutyája, meg némi olívaolaja. Ebből hozta ki, amit lehetett.
