Ma kivételesen fontos eseményeknek nézünk elébe: 1500 óta április 24-én szabadon garázdálkodhatnak a boszorkányok. A történelem egyik nagy kérdése, hogy miért volt szükség erre a nekik adott engedményre, kiváltképp annak függvényében, hogy az év többi napján az erre hivatott intézmények ott irtották őket, ahol érték. De ennek részleteibe most ne mélyedjünk bele, hiszen az első gonoszjáró nap óta eltelt félezer év, ami számos újítást hozott a valamelyest fel is világosult emberiségnek. Ma már nem csak a fizikai térben és időben vagyunk képesek – úgy-ahogy – tájékozódni, hanem a virtuálisban is. Kezdetben csak az asztali számítógépek varázskapuján juthattunk be ide, de újabban az okostelefonok és a tabletek is megmutatják az ide vezető utat, mi pedig élünk is a lehetőséggel.
Minden különösebb kockázat nélkül kijelenthető, hogy a 21. század ikonikus alakja egyre inkább az érintőképernyős kütyüjét babráló ember lesz, aki bárhol és bármikor kapható erre a tevékenységre. De a mai napon ezzel a virtuális barangolással azért nem árt egy kissé csínján bánni, mert semmi sem garantálja, hogy a boszorkányok nem kezdenek itt is dorbézolni. Ha ez a baljós kicsengésű nap valóban a gonosz megtestesülésének az ideje, még az is elképzelhető, hogy az összes eddig csak lappangó on-line kártevő egyszerre kezd bele valami hátborzongató vitustáncba. Csak reménykedhetünk, hogy erre azért mégsem kerül sor, és a boszorkányok megrekednek a maguk seprőnyeles, rézüstös, mandragóragyökeres világában. Okostelefonjaikkal vagy anélkül.