Ultrahangos nyestriasztó

2013.12.28.
Olvasták: 699

Időtlen idők óta szekál valaki az ultrahangos nyestriasztóval. Minden nap jön tőle egy levél, hogy ha elegem van a rágcsálókból, azonnal vegyem meg, mert akció van. A nyestriasztó kellemesen praktikus eszköz: agresszív ultrahangot bocsát ki, amivel elriasztja ezt a számomra teljesen közömbös állatot a kocsim közeléből. Mi tagadás, az elmúlt hetekben, hónapokban – miközben a virtuális szemétkosaramat tisztogattam – alaposan kikupálódtam ebből a témából. Most már azt is tudom, hogy a nyestek beteges módon vonzódnak a gépjárművekhez, amit meg is lehet érteni. Egy úri alomból származó nyestfiú sokkal jobban bevágódhat a nyestlányoknál, ha drága terepjáróból, sötét napszemüveggel az orrán stíröli őket. De mert mi, emberszerű lények nem sokat foglalkozunk a nyestek szerelmi életével, holmi féle riasztókkal vegzáljuk őket. Csakúgy, mint minket azok, akik ezeket a riasztókat forgalmazzák.

A dolog ennyire egyszerű, de valahogy mégis túlmutat önmagán. Engem speciel nagyon érdekelne, ki az a vadbarom, aki azt hiszi, hogy egy ilyen kitartó szőnyegbombázás után akár egy vevője is akad. Sokkal valószínűbb – ha már a bombázás mint metafora előkerült -, hogy még mélyebbre ássa magát a bunkerében, és akkor sem vesz nyestriasztót, ha ezt megelőzően a szenvedélybetegség szintjéig ácsingózott rá. Nagyon halkan jegyzem csak meg, nehogy valaki még az aktuálpolitizálás bélyegét a homlokomra stemplizze, hogy ez a módszer kísértetiesen hasonlít arra a teljesen agyament kampányfogásra, amely azt tételezi fel, hogy ha az embereknek hosszan és kitartóan mondogatjuk, melyik pártra kell szavazniuk, akkor a végén majd a homlokukra csapnak és arra a pártra fognak szavazni.

A rengeteg spam után én már ott tartok, hogy szívesebben tárnám ki a kocsim ajtaját a nyestek előtt, és kiabálnám, ahogy a torkomon kifér: ide hozzám, ti szegény jószágok!

Biz’ isten meg is tenném, ha volna kocsim.

Majoros Sándor

Jobb sorsra érdemes írócápa, polihisztor és twist again. A honlap gazdája, működtetője és túlnyomó többségében írója, olvasója. Utóbbi majdnem teljesen.

Ne hagyja ki ezt sem: