Harctéri tüntetés a lövészárkok újranyitásáért

Közismert tény, hogy ebben a mostani háborús helyzetben a lövészárokba kényszerített tömegek a legnagyobb vesztesek. Ők azok, akik a vezérkar értelmetlenül szigorú rendelkezései miatt még a fejüket sem dughatják ki a gödörből, miközben mások – pl. a hadtáposok és a futárok – szabadon járhatnak-kelhetnek a hátországban.

A legénység számára nemrég betelt a pohár, és tüntetést szervezett, hogy kikövetelje magának azokat a jogokat, amelyek a nemzetközi normák szerint őt megilletik. Szerintük a vezérkar szándékosan gerjeszti a háborús hisztériát, mert bár imitt-amott ugyan átlövöldöznek az ellenség táborából, a veszteségek nem annyira súlyosak, hogy indokolják ezt a drákói szigorúságot. Lövöldöznek ránk, és akkor mi van? A fedezékbe parancsolt állomány számára mindez nem reális veszély, viszont a vezérkar erre alapozott diktatórikus politikája nagyon is elfogadhatatlan. Az alapvető személyiségjogok ugyanis mindenki számára biztosítják a szabad helyváltoztatás lehetőségét. Mindenki oda megy, ahová akar, függetlenül attól, hogy éppen csatatéren, vagy egyéb helyen tartózkodik.

Az érintettek tehát nem kívánnak egyebet, mint hogy szabadon járkálhassanak a harcmezőn. Egyébként pedig az is száz százalékig nyilvánvaló, hogy ezért a helyzetért csakis a vezérkar a felelős. Nem megfelelő módon kezelik ezt az ügyet, folyton arra hivatkoznak, hogy egy ilyen attak ellen csak a szervezett védekezés vezethet eredményre, de a legénység szerint ez merő propaganda. Látta valaki ezt az ellenséget? Soha, senki kedves néptársak! Az, hogy lőnek ránk, még nem jelent semmit. Máskor is megesett, hogy süvöltöztek körülöttünk a golyók, néha egész sortüzek formájában, de mi éltünk, mozogtunk és gyarapodtunk. Most viszont a vezérkar  azt terjeszti, hogy a lövészárkon kívül az élet veszélyes, pedig az lenne a dolga, hogy megvédjen bennünket. Hozzon olyan rendeleteket, amelyek a golyókat megakasztják a levegőben, vagy másfelé fordítják, mert nekünk, legénységi állománynak jogunk van fedezékmentes életet élni, és aki ezt tiltja vagy akadályozza, az minden, csak nem jogállamiság.

Azt a szlogent pedig végképp felejtsék el, hogy a háborúban senki nem fog téged megvédeni, ha kidugod a fejed a fedezékből, mert az populizmus.