Toszkán napmosoly

2024.02.12.
Írta:
Olvasták: 235

Ültünk egy zöld padon, néztük a várost, e csodát.

Itt élt és alkotott egykor da Vinci Leonárd.

Fürdette Firenzét az őszi napsugár,

pincérek szaladtak, csilingelt a sok pohár.

 

Nos hát e zöld padon ültünk, mert sajgott a lábunk.

Azt hittük nem lehet turistább turista nálunk.

Google Maps, bédekker, képtár és múzeum,

százezer új fotó; dolor in anum meum.

 

És eljött a reggel, várt minket még néhány képtár.

Éreztem, ágyamból nem tudok felkelni én már.

Hát ittam Chiantit, nem voltam olyan fitt,

hogy megnézzek még képtárat, dómot vagy bármit.

 

Pizzaztunk Pisaban épp a Ferde Torony mögött,

turisták szelfiztek, azt mondtam, nézd, mennyi lökött.

Mindenhol szuvenír, kicsi és nagy torony,

galambok topogtak morzsáért asztalokon.

 

San Gimignanoban Chiantit ittunk az utcán,

szőlőszép dombvidék; napmosoly táj ez a tuszkán.

Kértünk hát gyorsan még pár pohár Chiantit,

csillagos este lett; ó, ez több, mint romantik.

 

Másnap jött Siena, nagy terek, szűk sikátorok,

kilógott a nyelvünk, száraz volt ajak és torok.

Rendeltünk azonnal két üveg Chiantit,

s befaltunk hozzá még salsicciat egy tucatnyit.

 

Reggel még kávéztunk, utána indulnunk kellett.

Suhantunk, mint akit valami rossz szellem kerget;

Bologna, Ferrara, Padova, Treviso,

ég veled, Toscana, édes, amore mio!

 

Letenyén éreztük, egészen más élmény vár ránk,

nyomtam a gázpedált, hajtottam egyre a járgányt.

Itthon már sírt az ősz, szél tépte a fákat,

ég veled, Toscana, milyen jó is volt nálad!

 

 

Kiváló Költemény díj
Kiváló Költemény díj

Baley Endre

Szigetváron születtem, 1962-ben. Az írással már gimnáziumi éveim alatt is kacérkodtam, de egy emberöltő kellett hozzá, hogy elfogadjam, nem tudok nem írni. Tizenegy önálló kötetem mellett több irodalmi folyóiratban, antológiában jelentek meg verseim, novelláim. Bár nem csupán gyermekeknek írok, mégis a nekik szánt írásaim – versek, mesék – állnak hozzám a legközelebb.

Ne hagyja ki ezt sem: