Süss fel nap!

2015.03.13.
Olvasták: 587

Megjött, itt van, visszavonhatatlanul. Mielőtt bármi más eszünkbe jutna – kocsi-és ingatlanadó, mindenféle bevallás és emelés és csőd –, szögezzük le rögvest: tavasz van! gyönyörű – ahogy nagy költőnk mondotta volt. Még riogatnak ugyan bennünket hózáporral, faggyal, jégveréssel, de az optimista ember már naftalinba csomagolta nagykabátját. Ha volt neki. A városi /főleg nagyvárosi/ ember felhőtlenül örül, üldögél a viharvert padon fagylaltot nyalogatva, arcát odatartja a cirógató napsütésnek, kérincsélő vadrucáknak kiflidarabkát dob. Kérincsélő hajléktalannak némi aprót ad. A lányok/asszonyok lengébb ruhákba öltöznek, megnő a forgalom a fitnesz szalonokban, a fogyókúrás könyvek/receptek/csodatevő pasztillák reneszánszukat élik. Beindult a tavasz. Nagyüzemi módra kapcsolva. A március amúgy is nagyszerű: nők napja nárcisszal, forradalom kokárdával, névnapok garmadával. A természet magától tudja a dolgát: zöldül, bimbózik, rügyezik, ágadzik-bogadzik. Repked, repül, zümmög, kóvályog, esetleg csíp,de még nem annyira. Gólyák közül jobbak már itthon – fehérek, feketék -, webkamerával megfigyelhetők . Vidéken – úgymint kisváros, község, falu, tanyabokor, tanya, ez a két utóbbi már romokban vagy kuriózumként – az ember munkálkodik. Mezőgazdaságilag. Van, aki nagyüzemileg, van, aki a kiskertben. Ás, kapál, gereblyéz, telepít, ültet, duggat, palántáz, hajtat, szaporít, komposztál, felkupacol, terelőlemezt szerel, nyit, nyír, metsz, visszavág, olt, permetez. Mindezeket ismerős szerint korán/későn/fene tudja/nem vagyok én paraszt. A beszélgetések a később nyíló primula és a patisszon ültetési rendje körül forog. Elhanyagolt kert gazdája fejére hozza a környékbeliek megvetését. Öreg szomszédom nem ér rá. – Mit csinál? – próbálok meg érdeklődést mutatva közeledni, hátha mégis lesz egy kis beszélgetés. – Éles kacorral köpülyözök – jött a válasz. – Ja – mondom sűrűn bólogatva -, annak épp itt az ideje. Holnapig utánanézek, mit is csinált, hogy értőn hozzászólhassak, ha esetleg rákérdezne. Szóval tavasz van. Örüljünk! Ki ennek, ki annak. A tavasznak még lehet. Össznépileg.

Salánki Anikó

A Regénytár 2014-es jubileumi novellapályázatának első helyezettje.