Robotpincérek a láthatáron

2023.01.22.
Olvasták: 177

Mélyen elszomorított az a hír, hogy a robotpincérek fantasztikusan teljesítettek a próbákon, így borítékolhatóan övék a jövő. Hogy miért ez a magabiztosság? Nem amiatt, amit egy pincértől elvárnánk, mármint hogy legyen jó humorú, figyelmes, és ránk nézve meg tudja állapítani, hogy a szokásost hozza, vagy valami komolyabb búfelejtőt. Robot ilyesmire nem képes, vagy ha mégis, akkor súgnak neki a pult mögül. Ott ül a programozó, és a szemünk körüli karikák számából saccolja meg, milyen volt a napunk. Lehet, hogy nemsokára a robotok is rendelkeznek majd ilyen algoritmussal, de most még nem. Per pillanat csak azt tudják, hogy nem öntik az ölünkbe a kávét, és a féldeci az náluk hajszálpontosan 50 milliliter.

Akit ez megnyugtat, lelke rajta. Ami engem illet, eddigi életem során sosem azért látogattam a kocsmákat, hogy ne öntsék rám a kávét, vagy hogy ne csapjanak be néhány milliliterrel. Nekem a pincér ÚR volt, vagy ha nő szolgált fel, akkor KISASSZONY. Előbbi a bizalmasom, utóbbi a csodálatom tárgya. Nem egy pincérnőnek a szépet is tettem, több, kevesebb sikerrel, de nem tudom, ezt miként működne egy kerekeken guruló robottal? Azt pedig határozottan ki merem jelenteni, hogy több ezer kávét, felest vagy krigli sört megittam már különféle füstös, zajos helyeken, de egy csepp nem sok, annyit sem öntöttek rám a felszolgálók. Sokszor szinte sajnáltam is, hogy ez nem következett be, mert ha ÚR volt a garson, akkor szimpla helyett duplát tett volna le az asztalomra kártérítés gyanánt, ha pedig KISASSZONY, akkor követhettem volna a pult mögé, hogy eltávolíthassa a foltot.

Azt nem vitatom, hogy ebben a jelenlegi szenvtelen, elidegenedett és nem csekély mértékben degenerált világban az a legfőbb szempont, hogy egy vállalkozás nyereséges legyen, tehát ha nem kell pincért alkalmazni, az a tulaj szempontjából hasznos. A pultos rárakja a poharakat egy guruló robot tálcájára, ami a beprogramozott asztal mellé gördül, és a vendég leszedi a rendelését, vagy megvárja, amit az automata elébe helyezi az innivalót. Minden flottul megy, csak a személyre szabott és az adott helyzethez igazított társalgás marad el, nem beszélve a széptevésről, ha a régi divat szerinti begyes felszolgálónőről van szó. Ezekről lassan lemondhatunk, és velük együtt talán a kocsmába járás varázsáról is, mert valljuk be: ha nem emberek, hanem robotok jönnek-mennek a poharakkal, akkor az olyan, mintha magunkat szolgálnánk ki. És az ember ugye, a hűtőszekrényével nem szokott beszélgetni.

 

Majoros Sándor

Jobb sorsra érdemes írócápa, polihisztor és twist again. A honlap gazdája, működtetője és túlnyomó többségében írója, olvasója. Utóbbi majdnem teljesen.

Ne hagyja ki ezt sem: