Nemrég napvilágot látott egy cikk a neten, amelyről nem tudom, hogy igaz-e vagy csak hoax. Az információ lényege az, hogy a seattle-i rendőrök már nem hívhatják a gyanúsítottakat „gyanúsítottnak”, ehelyett a „közösség tagjának” kell nevezni őket. Washington államban (itt található Seattle is) állítólag már a rabokat sem lehet „raboknak” nevezni, helyette – a politikai korrektség jegyében – a „tanulók” kifejezést kell használni.
Gondolom, mindenkinek megvan a véleménye erről a jelenségről, amely a tengerentúli demokrácia egyik fő ismérve. Az idősebbek talán még emlékeznek arra, hogy ez a fajta mellébeszélés úgy kezdődött, hogy a sötét bőrűeket „afroamerikaiaknak” kezdték titulálni. Az elképzelés egyértelműen dicséretet érdemel, csak az vele a baj, hogy egy társadalmi probléma leküzdésére sosem a nyelvészet a leghatékonyabb fegyver.
Lehet, hogy ez a játék sokaknak tetszik, bevallom, nekem is. Ha rajtam múlna, ki is terjeszteném, hogy ne csak a nagyobb létszámú csoportok részesüljenek a jótéteményeiben, hanem azok is, akik a megkülönböztetés bélyegét politikai korrektség nélkül cepelik magukon. Így pl. a kopaszoknak, a nagyorrúaknak, a pattanásosoknak, és uram bocsá’ a kicsiny palavesszővel rendelkezőknek sem ártana valamilyen politikailag korrekt megjelölést találni. Más kérdés, hogy ehhez azért kellene némi előzetes őszinteség, mert míg a kopaszok, a nagyorrúak, a pattanásosok ismertető jegyei egyértelműen látszanak, addig a kicsiny palavesszővel futkározók legfeljebb önbevallás útján szerezhetnének jogot a – mondjuk – „filigrán somfaverőjűek” titulusra.
Mindez erősen hajazna a politikusok vagyonbevallására (ami legalább akkora röhej, mint ez a Seattle-ből származó hír), bár az erősen vitatott, hogy a palavessző vagyontárgynak lenne minősíthető. Ha igen, megvan a jogi alap az átnevezésére, ha nem, akkor marad a politikai korrektség, amelybe, mint látjuk, bárhol, bármikor bele lehet csimpaszkodni.
