Megszületett az új meztelenkedési törvény

2017.10.02.
Olvasták: 910

A meztelenkedés Magyarországon népbetegség. A felmérések kimutatták, hogy ez a kórság minden honfitársunkat egyaránt veszélyezteti, mert a „kivan a fenekünk” mentalitás benne lappang a történelmünkben. Így aztán messzemenőkig érvényes az a megállapítás, hogy élete során minden magyar ember legalább egyszer volt, van vagy lesz meztelen. A helyzet súlyosságát az is bizonyítja, hogy a külvilág előtt teljesen felöltözöttnek mutatkozó emberek otthonuk árnyas öblében spontán lefolyású meztelenkedéseket hajtanak végre. Különösen érvényes ez a fürdésre, meg az ágyba vonulás állapotára, amikor szinte megállíthatatlan kényszert érzünk arra, hogy lehajigáljuk magukról a gönceinket.

Bizonyos nézetek szerint meztelenkedés tekintetében a nők sokkal veszélyeztetebbek, mint a férfiak, ám ez tévedés. A legújabb kutatások arra is rávilágítottak, hogy a férfiakat éppen olyan gyakran támadja meg ez a kényszer, mint a nőket, úgyhogy kijelenthetjük: pucérkodás ellen nem létezik immunitás. Tovább fokozza a bajt, hogy a meztelenkedés nemzetközi tilalom alatt áll, ezért az ifjak számára egyenesen kívánatos. Ők szinte kérkednek a meztelenségükkel, és amikor elérik az áldásos öregkort, ami bizonyos tekintetben immunitást hoz számukra, már menthetetlenek. A legnagyobb gondot ezidáig a zárt helyiségekben történő heves meztelenkedés okozta (közfürdők, sztriptízbárok, stb.), mert ezeken a helyeken epidémikus jellegeket öltve spriccel szét a ruhátlanná válás ősi ösztöne.

Ezt megelőzendő a kormány legújabb rendeletében bizonyos változásokat eszközölt a meztelenkedés eddig gyakorolt formájában, éspedig úgy, hogy teljes egészében az utcára száműzte azt. Aki tehát mostantól meztelenkedni akar, vígan és felszabadultan adhatja át magát ennek a – nyugodtan állíthatjuk – szenvedélybetegségének, de csakis és kizárólag az utcán. Elég lesz kiállni a kapuba, és térdig letolva az alsóneműnket, élvezni egy kicsit a napfürdő nyújtotta örömöket. Aki pedig munkába igyekezvén egy gyors meztelenkedési numerát kíván lefolytatni, csupán csak kilép a gatyuleszből, s a hóna alá gyűrve azt, kedélyesen ballaghat a hozzá hasonló cipőben járók között. A megrögzött nempucérak vigasztalódjanak azzal a gondolattal, hogy a sok fenék és idom legalább a szabad ég alatt veszi őket közre, nem pedig a munkahely fülledt levegőjében, ahol egyébként sem lenne elég hely a látnivaló teljes kibontakozására.

A kérdés csak az, hogy mindez elégnek bizonyul-e majd a népesség köreiben föllépő csillapíthatatlan meztelenkedési vágy lelohasztására? Reméljük, hogy nemigen.

Majoros Sándor

Jobb sorsra érdemes írócápa, polihisztor és twist again. A honlap gazdája, működtetője és túlnyomó többségében írója, olvasója. Utóbbi majdnem teljesen.

Ne hagyja ki ezt sem: