A zsidó államban az ultraortodox vallásos pártok követelésére a kormány állítólag elfogadta a „kóser” áram kialakításának tervét. Ennek az a lényege, hogy Izraelben olyan áram működteti majd a berendezéseket, amelyet nem szombaton, hanem a hét más napjain termelnek a zsidó munkások, így nem sértve meg a szombati munkavégzés tilalmát. Komolyan mondom, üdvözlöm ezt a döntést, mert akinek kóser áram a vágyai netovábbja, az kapja meg voltostul, amperostul. Talán be kéne vezetni a magyar, német, angol, stb. nemzeti igények szerint gyártott áramot is, mert biztos vannak, akik nemzeti alapon szeretnék működtetni, mondjuk, a kávédarálót. Azt nem tudom, hogy a kóser áram tekintetében hogyan kívánják megoldani azt apróságot, hogy a villamos energiát nagy mennyiségben nem lehet tárolni. Hiába dolgoznak a zsidó erőművek hétfőtől péntekig, egy árva elektront sem tudnak szombatra eldunsztolni. Gyanítom, hogy marad nekik az import az araboktól, amit talán átengednek egy kóserizáló relén és máris rendben lesz minden. A másik megoldás az, amit a közismert viccből tudunk. Így hangzik: Meséli a keresztény a mohamedánnak és a zsidónak: Afrikában hittérítő voltam. Egyszer egy vad törzs megtámadott. Letérdeltem, és imádkozni kezdtem. És megtörtént a csoda: százméteres körzetben mintha falnak ütköztek volna, nem tudtak megközelíteni. Ez semmi, mondja erre a mohamedán. Allah a szeleknek is ura. Egyszer hatalmas homokviharba kerültem a sivatagban, és amikor Allahhoz fohászkodtam, százméteres körzetben elállt a szél. Ez mind semmi!, mondja erre a zsidó rabbi. Egyszer az utcán sétálva ezer dollárt találtam. Igen ám, de nem vehettem föl, mert éppen szombat volt. Ekkor imádkozni kezdtem, és megtörtént a csoda: százméteres körzetben vasárnap lett.
A hír itt olvasható.
