Jótékonyság kicsiben és nagyban

2015.12.03.
Olvasták: 695
fico_i

Olvasom, hogy Mark Zuckerberg jótékony célokra ajánlotta fel negyvenvalahány milliárd dollárt érő Facebook részvénycsomagát. Ujjongani kéne a hír felett, de akármekkora bélyeget is sütnek rám, képtelen vagyok ezt megtenni. Tudom, hogy ez súlyos jellemhiba, de mit tegyek: nem hiszem, hogy ilyen galaktikus léptékben ez a dolog még működhet.

A jótékonykodás hatékonysága szerintem fordítottan aránylik a ráfordított összeg nagyságához. Zuckerberg részvénykötege ilyenformán a fizikai képtelenség pénzre váltott alteregója. Ekkora summát személyesen lehetetlen szétszórni, sőt, hatalmas apparátust kíván a porciózgatása, helyezgetése, tologatása. Közben mindenki lefaragja róla a maga kicsiny hasznát, jön a nagy pénzek körül mágneses mező módján kialakuló bürokrácia, az irodabérlet, a kezelési költség, meg még ki tudja, mi minden, hogy a korrupcióról, meg a jobb kéz bal zseb opcióról ne is beszéljek. A pénzhegy pedig egyre csak kopik és vele együtt laposodik el az eredetileg égig magosodó jó szándék.

Az is izgalmas kérdés, hogy ki, mit tart jótékonyságra alkalmas területnek. Vegyük például az egészségügyet, azon belül is a rákkutatást. Nem kétséges, hogy ott aztán jó helye lenne a Zuckerberg-vagyonnak, mert bármekkora is a tudományt körülvevő aktatologató apparátus, nem lehet olyan terjedelmes, hogy ebből a mitikus negyvenvalahány milliárdból ne futná néhány tucat epruvetta megvásárlására. De megtörténhet, hogy a Facebook atyja nem is az egészségügyet, hanem, mondjuk, az alanyi költőket csípi és akkor az egész jótékonyság rázúdul a lila agyú értelmiségre, ami ugyebár nagyobb kárt okoz, mint az El Nino.

Megelőzvén az olvasói rosszallást, sietve kijelentem, hogy azért hordok össze tét nélkül ekkora marhaságokat, mert nekem egy huncut vasam sincs jótékonykodásra, de ha volna, titokban és személyesen csúsztatnám bele azok markába, akikről úgy látnám, rá vannak szorulva az adakozásra. Nem kérném, hogy számlával igazolják a pénz elköltését, de azt nem venném jó néven, ha kaszinózásra vagy italra költenék, úgyhogy kétszer is meggondolnám a dolgot. Privát élményem is van ezzel kapcsolatban: ifjú éveimben, amikor a munkahelyemen egy használt Zastava 750-esről ábrándoztam, az egyik munkatársam, Jerkovics Pali bácsi felajánlotta, hogy kamantmentesen kölcsönadja a megvételéhez szükséges lóvét. Úgyis csak bent állna a bankban, neked meg örömet okoz ez a Fityó – mondta az öreg azzal a természetes egyszerűséggel, ami a segíteni akarás eszenciája. Nekem ez első osztályú jótékonykodás volt, mert az örömön túl égetően szükségem volt arra a járgányra, amit az öreg nélkül nem szerezhettem volna meg, úgyhogy isten áldassa a nevét az idők végezetéig.

Legyen Zuckerbergnek is ekkora szerencséje.

BREAKING: cikkünk megírása után érkezett a hír pontosítása, amely szerint Zuckerberg nem is jótékonykodásra szánja a vagyonát, hanem egy befektetési alapnak adományozza, úgyhogy büszke vagyok az éleslátásomra (M.S.)

Majoros Sándor

Jobb sorsra érdemes írócápa, polihisztor és twist again. A honlap gazdája, működtetője és túlnyomó többségében írója, olvasója. Utóbbi majdnem teljesen.

Ne hagyja ki ezt sem: