Ezidáig szentül meg voltam győződve egy végtelen egyszerű, Einstein zsenialitását nem igénylő matematikai képletről. Ugyan! Mit matematika? Egyszerű számtan. A lelkem plusz a testem egyenlő velem. A kettő együtt elválaszthatatlanul én vagyok. Mint említém, És most jön egy orosz médiavállalkozó, bizonyos Dimitrij Itskov az ő Avatar project-nek elkeresztelt ötletével. Ennek lényege, hogy a testünk elenyészhet – miként el is fog enyészni előbb-utóbb, ehhez kétség sem férhet –, ám az agyunk, ennélfogva tehát a lelkünk tovább élhet, hiszen az agytekervényeink működését, s ezáltal nem csupán a gondolatainkat, hanem azzal együtt nyilvánvalóan az érzelmeinket, teljes lelkivilágunkat úgyszintén egy nem is olyan távoli jövőben maradéktalanul betáplálhatják majd egy számítógépbe.
Sokan hisznek a mennyországban, amelynek léte ugyan nem bizonyított, bár ettől még akár létezhet is, miként a bűnösökre váró pokol sem feltétlenül a képzelet szüleménye. Számomra édesmindegy, pokol vagy mennyország, mindkettővel az a bajom, hogy egyiket sem én választhatom magamnak, azaz a lelkem – amikor ennek eljön az ideje – nem oda fog kerülni, ahova én szeretném.
Ennek az Itskovnak viszont ördöge van, ha egyszer ilyen ötlete támadt, akit akár már holnap elküldhetne a lelkemért. Neki sem adom olcsón, annyi szent, de feltételezem, hogy meg tudnánk egyezni. Megfelelő ellenszolgáltatásért övé lehet az agyam és a lelkem. Gondolom fel tudná használni a számítógépeiben. Hogy mire, azt nem firtatom, legyen ez az ő dolga. Csináljon vele, amit akar, ha én már semmit sem érek vele.
Hiába telepítené ugyanis Itskov úr az agyműködésemet a lelkem minden rezdülésével együtt az ő zseniális komputerébe, ha a testem már az enyészeté, s ezért képtelen érzékelni azt, ami az átmenekített agyamban megfordul. Hogy egy példával éljek ebben a nyári melegben: tudatom hiába kívánna egy korsó hideg sört, ha az már nem oltja a testem szomját.
Az orosz médiavállalkozó szerint az agyamnak-lelkemnek tehát még lehet jövője, azt viszont én tudom, hogy a testem teherbírása véges, a hátralévő időben azt szeretném kényeztetni, amennyire csak lehet. S mivel anyagi lehetőségeim – sajnos – korlátozottak, így arra gondoltam, hogy a lelkem ára esetleg fedezhetné testem költségeit.
Remélem, hogy Itskov úr hamarosan fel fog keresni egy elfogadható ajánlattal. Vagy ha ő nem jön, jöhetne akár az ördög is, csak hozzon elég pénzt magával.