felhők mögött a
nap összegömbölyödve
meghúzza magát
dél-nyugati szél
élre vasalt nadrágban
hasít a tájon
sietősen jött
az áprilisi eső
Zaporozseccel
lehajtott fejjel
mégy, homlokcsókot nyom rád
az üvegajtó…
kukacoskodik
az irattologató ‒
kint fut a rigó
TANDOoRI mártás
tányéromból enne egy
röpDEZSŐ veréb
balkáni gerle
kukkol be ablakunkon
jobbik szemével
farsangi bálban
kutyának öltözve, mint
áldog, álldogálsz
tréfás körtefán
a vicc-vackor poénja ‒
lassan leesik
villanykörtére
lépve pukkad a remény ‒
pá, utolsó busz!