Hangszórót a vaginába, avagy a jövő zenéje

2016.01.07.
Olvasták: 697
bebi_i

Tudom, mások fejében is megfordult már hasonló. Nevezetesen, hogy jobb lett volna más korban születni. Mondjuk Rómába Caesar idején, foltozó vargának Mátyas király uralma alatt, vagy feltörekvő iparosnak a Monarchia áldott békeidejében. Érdekes módon, ha gondol is valaki ilyen okból a jövőre, az csak elvakult sci-fi rajongó lehet, mert a jövő bizonytalan és senki sem szeretné bizonytalanságban leélni az életét.

Márpedig én a közeljövőben, mondjuk nyolc-kilenc hónap múlva szeretnék a világra jönni, vagy, ha tehetném, legalább újra megszületni. Ebbéli óhajomat nagyon nyomós ok támasztja alá.

Egy spanyol cég mostanában dobta piacra BabyPod nevű, magzatoknak szánt zenelejátszó kütyüjét. A cég határozottan állítja, hogy a zene jót tesz a gyerekek fejlődésének, akár már magzatként is. Terhes anyukák eddig is szívesen hallgattak andalító zenét, az azonban nem biztos, hogy a fülbemászó dallamokat a magzatok is hallhatták. Ezen változtat a BabyPod, s ez az a valami, ami nagyon, de nagyon hiányzott az én magzatkoromból.

Apám ismert zenész volt, és talán ezért is okozott sokaknak csalódást, hogy nekem botfüleim vannak. Szó se róla, szeretem és élvezem a zenét a barokk muzsikától a rock and rollig, Vivalditól, Bachtól, Beethoventól egészen a Beatles és az Illés együttesig, de szerintem a kelleténél jóval később figyeltem fel a nyugtató vagy vérpezsdítő melódiákra, s hátrányom már nem behozható. Ezért szeretnék újból magzat lenni anyám hasában a vaginába vezetett BabyPod mellett.

Elképzelem apámat, amikor várandós anyám közli vele: rugdal a baba. Apám pedig válaszol: rugdal a fészkesfenét! Táncol. S nem sokkal világrajöttem után, amikor apró kezeimmel kalimpálok, a bennem gyönyörködők felkiáltanak: nicsak, már vezényel is! Aranyosan gőgicsél, mondaná a szomszéd, anyám pedig lehurrogja: ugyan már! Nem hallja, hogy szolmizál? Képzeletemtől az sem áll távol, hogy csörgő helyett hangszert fogok a kezembe. Persze nem nagybőgőt, erre mérget vehetnek.

Minderről sajnos én lemaradtam. Az mégis vigasztal, hogy legalább a jövő nemzedéke már az anya méhében magába szívhatja a zenei kultúrát. Sőt, ha már hang, akkor lehet, hogy az esti mesékhez is hozzászokik, még mielőtt megszületne. Fogat mosni később is megtanulhat.

Egy szó, mint száz, csodás találmány ez a BabyPod, áldom is érte spanyol tervezőit. Mert hiszen nem csak a magzatnak hasznos ez a szerkentyű, hanem a terhes nőknek is. Egyenletessé teheti szervezetük belső ritmusát. Ráadásul a kismamák az orgazmust kiváltó vagy növelő G-pont helyett a G-dúrt kereshetik, hiszen ez a kiváló szerkezet ezt is lehetővé teszi számukra. Így lesz majd a szülőszobából koncertterem.

Bányai Tamás

2017-ben bekövetkezett haláláig az Irodalmi Élet oszlopos szerzője volt. Társhonlapunk, a Regénytár közösségi díjat nevezett el róla.

Ne hagyja ki ezt sem: