Egy szatír kapcsán

2016.06.13.
Olvasták: 764

Elítélték, igaz, egyelőre a fellebbezések okán csak joggyengén a margitszigeti szatírt, aki sóvárgó szemekkel leste a füvön napozó lányokat. Amellett mást is csinált. Szerencsére csak magával és nem a lányokkal. Ezért szeméremsértés vétségében bűnösnek találták. Hogy mennyit fog majd ülni, arról később dönt a bíróság. Tény, nem tagadta bűnét, s nem hivatkozott arra, hogy cseresznyét akart szedni a fáról. Ez nem is lehetett volna mentsége, hiszen ő is tudja (elvégre nem most először ment a szigetre leskelődni), hogy a Margitszigeten nincsenek cseresznyefák. Vannak viszont szép számmal bikiniben napfürdőző lányok. Egyik csábosabb, mint a másik.

A bíróság mentő körülménynek tekintette a vádlott egészségi állapotát, valamint családi körülményeit. Négy unokáját támogatja anyagilag, s ha börtönbe kell vonulnia, ez a támogatás nyilván az unokák szüleire fog hárulni, ami feltehetőleg jelentős anyagi áldozatot követel majd tőlük. (Ezt egy ismerősömtől tudom, akinek szintén börtönbe zárták a nagyapját, mire a szülei levették róla a kezüket, mostanában idegenektől kéreget) Szatír vagy nem szatír, a nagyapa az nagyapa. Tisztes kora mellett a nyugdíját is meg kell becsülni.

Mindez persze elkerülhető lett volna, ha az Iszlám Állam Magyarországon is érvényt tudott volna szerezni szigorú törvényeinek. Mert abban az esetben bizony egyetlen nőszemély sem napozhatott volna a Margitszigeten, vagy más nyilvános parkban. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy a napsugarak élvezetét a legradikálisabb iszlám sem tiltja, csak a káros UV sugárzástól akarja megóvni a hölgyek bőrét. Tetőtől talpig beburkolózva ki lehet feküdni a fűre, lehet lustán heverészni, s persze izzadni, ami együtt jár az UV mentességgel. Szeretném látni azt a szatírt, akit ilyen nők látványa a faágon való önkielégülésre késztet.

Olvastam, hogy Sadiq Khan személyében muszlim vallású politikus lett London főpolgármestere. A pakisztáni származású városatya ugyan nem tartozik a radikális iszlamisták közé, de az talán nem kizárt, hogy idővel korlátozni fogja a Hyde Parkban való bikinis napozást. Megelőző intézkedésként, hogy angol vagy akár más nemzetiségű szatírok ne gyönyörködhessenek a félpucér lányok testében. És főleg, hogy ne maszturbáljanak a fák ágain.

Ami pedig a Margitszigeti szatírt illeti, vélhetőleg abban reménykedik, hogy fegyházba vonulása esetén cellájának ablaka a gyengébbik nem zárkáira néz majd. Mert hogy esténként a női elítéltek is levetik a rabruhát, s így talán lesz miben gyönyörködnie. Ami természetesen enyhíti a fogvatartás körülményeit. És ha minden jól megy, talán nem is akar majd visszatérni a Margitszigetre.

Bányai Tamás

2017-ben bekövetkezett haláláig az Irodalmi Élet oszlopos szerzője volt. Társhonlapunk, a Regénytár közösségi díjat nevezett el róla.

Ne hagyja ki ezt sem: