Szenzációs leleplezésre derült fény nemrégiben a Berkshire Egyetem által végzett kutatásnak köszönve, mely a dohányzást helyezte újszerű megvilágításba. Mint köztudott ezt a szokást a középkorban ártalmatlannak vélték, és csak a legújabb korban sütötték rá a károsság bélyegét.
A kutatás azt vizsgálta, hogy a középkorban miként történhetett meg az, hogy a füstszűrő nélküli dohányszívás ellenére sem pusztult el senki sem rákban, míg a mai korban ez úgyszólván általános jelenség. Az egyetem tudóscsoportja hosszas vizsgálódás után arra a meglepő eredményre jutott, hogy a dohányzás önmagában nem káros, csupán a világot behálózó gyógyszerlobby igyekszik ezt elhitetni róla. Az egereken végzett laborkísérletek igazolták, hogy a szűz füst önmagában semmilyen hatással sincs a delikvens egészségi állapotára, ellenben ha irodalmi szöveget olvas, akkor a tüdejébe kerülő kátrány és nikotin furcsa metamorfózison megy keresztül. A változás annál drámaibb, minél modernebb vagy ha úgy tetszik, trendibb az olvasott szöveg.
A kísérletet végző csapat mindezt azzal magyarázza, hogy az irodalom egyfajta katalizátorként indítja be azokat a receptorokat, amelyek később egész sereg gyógyíthatatlan betegséget indukálnak a cigarettázókban, de hogy ez pontosan miért van, arra most még nincs magyarázat. A következtetés viszont már adott: aki nem olvas, vagy kerüli a betű alapú szövegekkel történő vizuális kapcsolódást, teljes egészében immúnis a cigaretta káros hatásaival szemben.
Sajnos a hatás visszafelé is érvényes, tehát aki életében csupán csak egyszer is könyvet vett a kezébe, utána pedig rágyújtott, már veszélynek van kitéve, ami egyúttal azt is megmagyarázza, hogy az írástudatlanság korszakaként aposztrofált középkorban miért eregethették a füstkarikákat olyan felszabadult biztonságban az emberek.
A döbbenetes fölfedezés már most alapjaiban rázogatja a tudományos és nem tudományos világot, pedig arról egy szót sem szól a fáma, miként vették rá az egereket arra, hogy pöfékelés közben kortárs irodalmi műveket böngészgessenek.
