Bálint, a fóka

2021.06.05.
Olvasták: 620

Egyre több ismerősöm panaszkodik, hogy meglátogatta Bálint, a fóka. Semmi előzetes egyeztetés, semmi tapintat, egyszer csak ott volt az ajtó előtt és nyomta a csengőt veszettül. Az ismerőseim mind kultúremberek, ilyenkor azt teszik, amit a protokoll megkíván: beengedik Bálintot, a fókát, és úgy tesznek, mintha örülnének neki. Kávéval, nyalánksággal kínálják, és megnézik, van-e a hűtőben egy kis maradék a tegnapi halból, de ha nincs, gyorsan összeütnek egy tonhalas rántottát.

Bálint, a fóka eközben joviális nyugalommal terpeszkedik, és várja, hogy traktálják. Nem mond semmit, azt is halkan, és ez az, ami az ismerőseimet kiborítja, mert ha rögtön elárulná, mi célból jött, és hogy meddig kíván maradni, más lenne a helyzet. Amit arra a napra terveztek azt mindenesetre visszamondják. Diszkréten behúzódnak a vécébe, onnét telefonálnak, nehogy Bálint, a fóka meghallja.

Hál istennek, a járvány leszálló ágban van, így attól nem kell félniük, hogy a vendég tele van vírussal, bár ezt sosem lehet tudni. Bálint, a fóka világcsavargó, fütyül a vírusokra. Gyaníthatóan az oltást sem vette fel, úgyhogy az ismerősök a legszívesebben maszkot öltenének, de restellnek gyávának mutatkozni.

Bálint, a fóka pedig kényelembe helyezi magát. Úgy tesz, mintha tetszene neki, hogy szórakoztatják, de valójában oda se bagózik. Végigdől a kanapén, később pedig a rekamién, mert ugye, a konyhában nem illő a világ végéig tartózkodni, ezért a nagy szobában szervírozzák neki a sokadik kávét. Hallal, természetesen.

Eközben Bálint, a fóka a tekintetével mindent átvizsgál, de nem azért, mert keres valamit, hanem hogy jelezze, otthon érzi magát. Az idő meg csak múlik, a nappalból este lesz, aztán éjszaka, az ismerősök már rég aludnának, ha ez a malőr nem következett volna be. De mivel bekövetkezett, ott ücsörögnek vendégükkel a tévé előtt, és sorozatot néznek. Egyféle módon lehet kimászni ebből a helyzetből: ha nagyobb összeget adnak Bálintnak, a fókának, és megkérik, ugorjon le a sarki boltba italért, mert ami itthon volt az elfogyott. Ha az összeg tekintélyes, biztosra vehetik, hogy a vendég felszívódik, akár annak az árán is, hogy ütött-kopott, haszontalanságokkal megtömött poggyászát ottfelejti az ajtó mellett.

De az ismerősök ezt a megoldást csak a legvégső esetben alkalmazzák, mert Bálint, a fóka mindig sokadikán érkezik, és ilyenkor már üres a kassza. Aztán valahonnét mégis előkerül egy-két eldugott, vésztartaléknak tartogatott ezres, és megkönnyebbülhetnek. Bálint, a fóka fogja a pénzt, és vidáman elcsoszog, de amit eltűnik, az ismerősök befalazzák az ajtót, szögesdrót akadályokat és vizesárkot telepítenek a folyosóra, és levegőt sem vesznek, amíg meg nem győződnek róla, hogy a veszély elmúlt. Kicsit furdalja őket a lelkiismeret, hogy az a bizonyos hátizsák ott maradt a lakásban, de aztán győz a kíváncsiság: kibontják és belenéznek.

Olyan nagyon meg sem lepődnek azon, amit találnak benne.

Hóremheb István

Fiatal prózaíró, a Tébolyda című antológia egyik szerzője.

Ne hagyja ki ezt sem: