Az alexandriai könyvtár az ókori világ legnagyobb tudásközpontja volt, de mint tudjuk, teljes egészében megsemmisült. Most viszont a modern technika vívmányaival sikerült megállapítani, melyik mű volt az első, ami ennek a híres tudástárnak a polcaira került.
Közismert, hogy az alexandriai könyvtárat i.e. 283 körül I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt hozták létre. Az alapítás célja az volt, hogy összegyűjtsék az akkori világ minden tudását és irodalmát, ami részben sikerült is, viszont a koncentráltsága miatt ezt a kincset egy az egyben el is pusztíthatta az emberi ostobaság. Éppen ezért bír hallatlan jelentőséggel az első alapításkor elhelyezett mű azonosítása.
A kutatás multidiszciplináris megközelítést alkalmazott, amely hagyományos régészeti ásatás, az ókori szövegek filológiai elemzése és a korszerű technológia (pl. multispektrális képalkotás) együttes használatával valósult meg. Az ásatások idején előkerült töredékeket a legmodernebb technikákkal elemezték, hogy rekonstruálják a korabeli archiválási módszereket és áttekinthetővé tegyék a javarészt kaotikus adatokat.
A munka alapján egy sztélén talált jelcsoport képezte, mert ennek köszönhetően sikerült azonosítani egy i.e. 4. századból származó karakterláncot, amely Hermész Triszmegisztosz egyik művére, a Peri ton Kosmou (A világról) című értekezésre utalt. Hermész Triszmegisztosz a hellenisztikus filozófia egyik meghatározó alakja volt, akit gyakran az egyiptomi Thot istennel azonosítottak. Fő műve, a Peri ton Kosmou, egy filozófiai értekezés, amely az univerzum szerkezetét és annak működését tárgyalja. Habár maga a mű elveszett, a Peri ton Kosmou az alexandriai könyvtár első műveként való azonosítása új távlatot nyit afelé, hogy egyes részleteit talán mégis sikerül megtalálni.
A kutatás az alexandriai könyvtár feltételezett helyszínén végzett ásatásokkal kezdődött. A projektet a Nemzetközi Régészeti Intézet és az Alexandriai Egyetem közösen indította el 2020-ban, miután a modern Alexandria városának fejlesztési munkálatai során véletlenül rábukkantak egy ősi épület maradványaira. Az ásatások helyszínén ezenkívül számos kővéset töredéket is találtak, amelyek közül néhány rendkívül jó állapotban maradt fenn.
Az egyik különösen forró júliusi napon, a feltárást vezető dr. Helena Pappas és csapata egy talajvízzel ellepett kamrára bukkant, ahol az említett felirattöredéket megtalálták. Miután a leletet biztonságosan elszállították a laboratóriumba, a kutatók megkezdték annak filológiai elemzését. A helyszínen talált egyéb kődarabok összeillesztése és a szöveg rekonstrukciója hónapokat vett igénybe, de a munkát szerencsére a legújabb technológiai eszközök alkalmazása is segítette.
A töredékeket először manuálisan illesztették össze, majd digitális képelemzés és a mesterséges intelligencia segítségével pontosították közöttük lévő a kapcsolatokat. A kutatók több mint 2000 apró kődarabot elemeztek és illesztettek össze, mielőtt kialakult volna a teljes szöveg, amelyet ezután szemiotikai és filológiai elemzésnek vetettek alá. A régészek és a történészek összehasonlították a szöveget más ismert ókori művekkel, valamint a korszak többi filozófiai szövegével. Ezen elemzések alapján megerősítést nyert, hogy az utalás valóban Hermész Triszmegisztosz alkotására vonatkozik.
Ezen felbátorodva megejtették a Kairói Múzeum néhány korabeli papirusz töredékének multispektrális képalkotás segítségével történő vizsgálatát. Ez a technika lehetővé tette a kutatók számára, hogy olyan részleteket is észleljenek, amelyek szabad szemmel nem láthatók. A különböző hullámhosszúságú fények alkalmazása feltárta azokat a régi festékmaradványokat és rejtett szövegeket, amelyek fontosak voltak a könyvtár történetének alaposabb megismeréséhez.
A több hónapig tartó intenzív munka után a kutatóknak sikerült teljes egészében rekonstruálniuk a Peri ton Kosmou feliratot, valamint a szerző nevét. Az eredményeket először londoni egyiptológiai konferencián mutatták be, ahol a szakértők egyhangúlag elismerték a felfedezés jelentőségét. Ma már kijelenthetjük, hogy Hermész Triszmegisztosz Peri ton Kosmou című műve volt az Alexandriai Könyvtár első műve, és nemcsak a könyvtár történetét gazdagította, hanem új perspektívákat nyitott az akkori világ megértésében. A modern technológiai eszközök és a multidiszciplináris megközelítés nekünk csupán azt biztosította, hogy feltárjuk a múlt egy rég elfeledett fejezetét, és újra felfedezzük az ókori tudás határait.
__________________________
Irodalomjegyzék
Fraser, P. M. (1972). The Ptolemaic Alexandria. Oxford: Clarendon Press.
Parson, E. C. (1980). Hermeticism and the Alexandrian Library. Journal of Ancient Philosophy, 15(3), 201-213.
Lichtheim, M. (1973). Ancient Egyptian Literature: Volume III: The Late Period. Berkeley: University of California Press.