Nyílt levél a Svéd Akadémiának az irodalmi Nobel-díj ügyében

Tisztelt Svéd Akadémia!

Ez úton szeretnék reklamálni abban az ügyben, hogy 2018-ban, azaz idén nem kézbesítették számomra az engemet megillető irodalmi Nobel-díjamat. Lelombozódva és értetlenkedve állok a jelenséggel szemben. Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy egy ilyen nagy hírű és ennyire patinás intézmény, mint amilyen a maguké, hogyan követhet el ennyire kispályás szabálytalanságot?

Hogyan lehetnék úrrá magamon, és adhatnám az angolt ebben a kínos helyzetben, amely kizárólag az önök hibájából állt elő?! Nyilván önök is tudják, hogy a magyarázkodásuk nevetséges. Mi közöm nekem, az idei irodalmi Nobel-díj nyertesének ahhoz, hogy önöknél ki, kivel, hol, hogyan és mikor? Emberileg ugyan megértem önöket, mert biztosan borzasztó lehet az utóbbi idők baszakodásai után kiállni a nyilvánosság elé és bevallani, hogy most végre hoztak egy mindenkit megnyugtató, tökös döntést. Szörnyen megalázó és nyűgös lehet önöknek ez a vallomás, tudom, és értem, csak éppen föl nem foghatom.

Mert kérdem én tisztelettel, mi érintettségem adódik nekem az önök szexuális tevékenységeihez? Akkor sem hívtak oda, amikor még hepi volt minden, és most sem hívnak, amikor nekem lenne hepi. De tudják mit? Hajlandó vagyok eltekinteni az ilyenkor szokásos formaságoktól: szépen, csöndben, hogy úgy mondjam, fű alatt utalják át a díjjal járó összeget a folyószámlámra és kvittek leszünk.

Maradok tisztelettel, aki voltam:
Én