Zöld városok, zöld energiák, zöldfülű polgármesterek

2018.02.07.
Olvasták: 871

Laikus észjárással azt hihetnénk, nincs egyszerűbb dolog, mint energiahatékonyan gazdálkodni: kidobjuk a régi, elavult környezetszennyező technológiákat, és behozzuk helyükre az ökológiailag barátságos újakat. Hát persze. Ahogy azt Móricka elképzeli.

A számítógépes játékok átláthatatlan dzsungeléből – amelyben ugyanazok a véres és kegyetlen törvények uralkodnak, mint a valóságosban –, régi, elfeledett maja piramisokként türemkedik ki egy-egy építkezős, városfejlesztős game. Ezek az intelligencián, türelmen és kombinációs képességen alapuló stratégiai játékok népszerűség tekintetében ugyan nem nőnek föl a lövöldözős, kaszabolós konkurenciához, de a virtuális valóság új dimenzióját tárják ki az igényes gémerek előtt.

A környezetvédelem minden igényét kielégítő, korszerű, 21. századi buszterminál.

A műfaj egyik legújabb és talán legsikeresebb darabja a Cities Skylines nevet viseli. Ahogy a hasonló zsánerű termékeknél, itt is az a cél, hogy minél nagyobb, minél flottabbul működő települést hozzunk létre gyakorlatilag a semmiből. Aki sohasem próbálkozott ilyesmivel, elég, ha annyit tud róla, hogy kezdetben van egy teljesen üres területünk, ahová utakat, közműveket kell telepítenünk, majd jöhet a lakó-, a kereskedelmi és az ipari zónák kijelölése. A város innentől jóformán magától fejlődik, persze annak függvényében, hogy mint polgármester, milyen döntéseket hozunk.

A Skylines lényegében egy irdatlanul bonyolult, ám kellően szofisztikált 3D-s raszterháló, amelyre a számítógép helyezi rá a textúrát. A szaggatásmentes játékhoz emiatt brutális teljesítményű masinára van szükség, főként, ha élvezni szeretnénk a szinte filmszerűen részletgazdag látványt, mert megfelelő videokártyával a Skylines minden kétséget kizáróan gyönyörű.

Letelepedésre csábító, hanulatos ökovároska. Sehol egy füstös gyár, sehol egy zajos asztalosüzem.

A játék nagy előnye a korábbi, hasonló műfajú darabokhoz képest az a moduláris felépítés, amit a Sims-játékokban otthonos olvasók már ismernek: ezekhez bizonyos időközönként a fejlesztők kiadnak egy új kiegészítőt, ami feltelepítés után beépül az alapjátékba. A Skylines-hez is jó néhány kiegészítő létezik, de nemcsak emiatt lett népszerű, hanem mert a 3D-s technikában jártas amatőrök – megfelelő elhivatottság mellett – saját készítésű elemeket is hozzáadhatnak az alapkínálathoz. Fantasztikus szépségű épületek  – még a Grassalkovich-kastély makettjét is megcsinálta valaki –, aprólékosan kidolgozott tereptárgyak és a valóságosokhoz kísértetiesen hasonlító járművek garmadája kínálja magát letöltésre, nem csoda, hogy aki rákap a játék ízére, könnyen a függőség ingoványán találja magát.

Ám a szenzáció mégis az, hogy néhány hónappal ezelőtt a fejlesztők piacra dobták a Skylines – Green Cities nevű zöld- és megújuló energiát népszerűsítő mod-ot, ami annyira aktuális téma, hogy vétek lenne lehajtott fejjel elsunnyogni mellette. A Green Cities azzal foglalkozik, ami az emberiség egyik legfontosabb célkitűzése: a régi, környezetromboló, fosszilis erőműveket megújuló energiaforrásokra kell cserélnünk, hogy a város átállhasson az áhított környezetkímélő üzemmódba.

Íme, a zöld energiára épülő, környezetbarát városnegyed: napelemek a tetőn, nagy ablakok biztosítják a fény bejutását a lakásokba, mindenütt biokert zöldell, a falak pedig újrahasznosított anyagokból vannak. Maga a megtestesült álom, bár a költségvetési bizottságnak erről biztosan más a véleménye.

És itt lép be a képrámába régi barátunk, a fentebb a már emlegetett Móricka. A művelet látszólag egyszerű: létre kell hozni olyan lakhatósági zónákat, amelyeket a környezetbarát törekvéseknek rendelünk alá. Aki itt megtelepszik, köteles lesz betartani azokat a rendelkezéseket, amelyek jobb szigetelésű lakásokat, napelemek használatát és a világítást olcsóbbá tevő tetőablakokat írnak elő. Nekünk, mint polgármesternek rengeteg eszközünk van a célunk elérésére, ezeket, mint kibocsátott rendeleteket adjuk a lakosság tudtára, de ha azt hisszük, ezután csak hátra kell dőlnünk, és gőzölgő kávé vagy kellemesen bódító cherry brandy szürcsölgetése közepette figyelni, hogyan növekszik és fejlődik a városunk, hatalmasat fogunk tévedni.

A város már a fosszilis energiákkal működő erőművekkel és a füstöt okádó gyárakkal is a csőd szélén egyensúlyoz. Szinte állandóan anyagi gondjaink vannak, sosem elég a pénz, mindig kell valami új beruházás, aminek elmaradtával a lakosság elégedetlenkedni kezd. Mindez az őrületig fokozódik, ha nekilátunk megújuló energiákkal és környezetbarát technikákkal kísérletezni. Mert bizony szép dolog a napelem, és az elektromos meghajtású autó, de mivel ezek nem fizetnek sem adót sem parkolási díjat egy csomó bevételtől esünk el. Hamar rájövünk, hogy a tiszta levegőjű kertvárosban ugyan boldogok lesznek az emberek, de ennek a mi jövedelmünk látja a kárát, mert mi tagadás, az igazi, zsíros bevételeket csak a régi, zajos, mocskos gyárak hozzák, amelyek viszont szmogot és egyéb gyalázatot zúdítanak az emberek nyakába.

Szép, tiszta, rendezett környezet, sok zöld felülettel, elenyészően kevés forgalommal. De a polgármester mégsem boldog. Vajon miért?

Ezen a libikókán fogunk hintázni végestelen végig, ami nem lesz hosszú idő, mert szinte garantálom, hogy a zöld város program rövid időn belül csődbe viszi a települést. Hiába csábítjuk az embereket nyugalommal és csönddel, ha nem lesz munkájuk, inkább a virtuális univerzum egy másik szegletében fognak letelepedni.

Talán ebből a rövid ismertetőből is szembetűnik, mekkora kihívás ez a játék, ami annak tudható, hogy a készítői kíméletlen alapossággal modellezték a valóságot. Aki érez magában ambíciót ahhoz, hogy jobbá, szebbé és barátságosabbá tegye a világot, először itt tréningezzen, és ha meggyőző eredményre jut, indulhat a lakóhelye polgármesterének választásán, bár egy cseppet sem biztos, hogy ott több sikerélménye lesz.

Majoros Sándor

Jobb sorsra érdemes írócápa, polihisztor és twist again. A honlap gazdája, működtetője és túlnyomó többségében írója, olvasója. Utóbbi majdnem teljesen.

Ne hagyja ki ezt sem: