Kaptam egy e-mailt, amelyben a feladó az alábbiakban veti össze az EU káposztára vonatkozó 26.911 szóból álló szabályzatát a Pythagoras tétellel (24 szó), a Miatyánkkal (66 szó), a tízparancsolattal (167 szó), az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozattal (1.300 szó), valamint az Amerikai Alkotmány összesen 27 függelékével, mely utóbbi 7.818 szóval fejezi ki a lényeget. Ehhez képest ez EU káposztaszabályzata kétségtelenül és sokak szerint feleslegesen szószátyárnak tűnik.
Én most mégis védelmembe veszem a brüsszeli honatyákat, mert az összevetést igazságtalannak érzem. Vegyük például a Pythagoras tételt: a2+b2=c2. Mindössze egyetlen kis tétel, még huszonnégy betű sem kell hozzá. Ugyanakkor a káposztát nagy tételben szállítják a vásárcsarnokba, hiszen nincs olyan kofa, aki csupán egy fej káposztát venne a termelőtől. A Miatyánk is csak látszatra tűnik rövidnek, ám ha figyelembe vesszük, hányszor kell elrebegni ahhoz, hogy jó termést adjon az Úr, akkor máris közel járunk a káposztatörvény szószaporulatához.
Ami a tízparancsolatot illeti, én annak szóállományát vélem túlzottnak, elvégre a tiltást rövidebben is ki lehet fejezni. Ne tégy semmi rosszat, és nem fogják beverni a fejed. Minek ezt részletezni?
Aztán vegyük csak a Függetlenségi Nyilatkozatot meg az Amerikai Alkotmány függelékeit. Nem csodálom, hogy olyan lényegretörően rövidre vannak fogva. Egy szó sem esik bennük a káposztáról, s ez lehetővé teszi a szófukarságot, már csak azért is, mert egyiket sem kell különösebben magyarázni, éppen ezért vitának nem lehet helye.
A káposzta már egészen más tészta. Nem lehet összehasonlítani az egyszerű granedírmarssal. A káposztás cvekedli esetében már azt is nehéz meghatározni, ki mennyi cukorral, illetve borssal szórja meg, zsírban vagy olajban pirítsa a káposztát, s hogy abból mennyit keverjen el a tésztával. Más az elkészítési módja a vecsési savanyú káposztának, és megint más az amerikai káposztasalátának a KFC titkos receptje alapján.
Egyébként is, a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy egy káposztaszabályzat megalkotása mennyivel bonyolultabb – mondjuk – a töltöttkáposzta elkészítésénél. A szabályzat kidolgozóinak tekintettel kell lenniök – egyebek mellett – a nemzeti érzékenységre is. Köztudott, hogy a románok mennyire érzékenyek a székely zászlóra, így aztán a székelykáposztával is vigyázni kell. Mancati pe rupte, vagy ha vörös káposztáról beszélünk: varza alba si rosie, ami minden lehet, csak secui, azaz székely, de még ardealul, tehát erdélyi sem.
Sokan tudják, hogy a káposztának gyógyhatása van, ami nem mondható el Pythagoras tételéről vagy a tízparancsolatról. A Miatyánkról esetleg. A káposzta kivonatát árulják kapszulában is, tehát a kapszulák színét, méretét, csomagolását is szabályozni kell, mert enélkül olyan zűrzavar támadna Európa káposztapiacán, hogy sem a kecske, sem a káposzta nem maradna meg. Ez viszont senkinek nem áll érdekében, mert ha nem így lenne, akkor honnan szereznénk be kecskesajtot?
Számtalan olyan dolog van tehát, amit figyelembe kell venni ítélkezés előtt.
