Biztosan észrevették, hogy létrejött egy új irodalmi műfaj, amely a legnagyobb írók és költők evéssel kapcsolatos kalandjait taglalja. Egymás után látnak napvilágot az ilyen kiadványok, és úgy viszik őket, mint a cukrot. Mi sem maradhatunk ki ebből a folyamatból, ezért összegyűjtöttünk néhány evéssel, ivással foglalkozó mendemondát a világirodalom leghíresebb alakjairól:
William Shakespeare egy alkalommal a Globe színházban kóstolót tartott. Sikerült ugyanis beszereznie egy sokra tartott afrodiziákumot, ami valójában egy ritka tengeri csiga volt. Sajnálatos módon az afrodiziákum inkább altató hatású volt, így a kóstoló utáni bemutatót a közönség simán végigaludta.
James Joyce a dublini Madigan’s-ban egy csöndes sörözgetés során véletlenül meghallotta, hogy a szomszéd asztalnál ülő társaság valamilyen új ételkülönlegességről, a kecskehúsból és fejes salátából készült Ulysses Burgerről beszélget. Joyce ettől annyira fellelkesült, hogy amikor kiment a mellékhelyiségbe peslantani, a falra megpróbálta rácsorgatni ezt a furcsa ételnevet. De mert nem ivott eleget, csak az Ulyssesig volt az íráshoz szükséges „tintája”. Később ez lett a világhírű regényének a címe.
Ernest Hemingway egy kubai bárban beszédbe elegyedett egy helyi halásszal, aki különleges itallal vendégelte meg: két rész rum, egy rész maniókalikőr és egy csepp cápaepe volt benne. Hemingway annyira megszerette ezt az italt, hogy később megírta Az öreg halász és a tengert.
Jane Austen állítólag az angliai Bath-ben egy bál során megkóstolt egy csokoládé és vanília kombinációjával ízesített tortát, amit Darcy büszkesége néven hirdettek. Olyannyira beleszeretett ebbe az édességbe, hogy később, a Büszkeség és balítélet című regényében erről nevezte el Mr. Darcyt.
Fjodor Dosztojevszkij egy szibériai börtönben az egyik ügyes rabtársától kapott egy különleges, tudatmódosító kását. Az étel olyan mély hatással volt rá, hogy azonnal megértette Raszkolnyikov bűnbeesését és így született meg a Bűn és bűnhődés.
J.R.R. Tolkien egy új-zélandi látogatása során olyan ősi maori ételt kóstolt meg, amit a földben sütöttek, órákon keresztül. Az ízélmény olyan mélyen hatott rá, hogy ez ihlette meg a lembast, az elfek által készített, csodálatosan tápláló kenyeret.
Amikor Mark Twain hajósinasként dolgozott a Mississippin, egy magyar hajószakácstól rántott hekket kapott ebédre, de mert a gőzkazán nagyon zúgott mellette, a hekket, hekkleberinek értette. Mivel a hal nagyon ízlett neki, ezzel a névvel illette később az egyik regényhősét, akit mi manapság Huckleberry Finnként ismerünk.
George Orwell egy barcelonai kávézóban megkóstolta a hely specialitását, a Forradalmi eszpresszót, ami annyira keserű volt, hogy Orwell rögtön megértette a totalitarizmus veszélyeit. Ekkor fogalmazódott meg benne az 1984 alapötlete.
Leó Tolsztoj az indiai Ashramban az árpalevesébe kapott egy kiskanálnyi curryt, ami olyan mélyen hatott rá, hogy hazaérkezve rögtön megírta az Iván Iljics halála című művét.
Edgar Allan Poe egy bostoni tavernában találkozott egy titokzatos alakkal, aki megkóstoltatta vele a denaturált szeszből, szantálfa kivonatból és némi petróleumból álló Nevermore koktélt. Az ital olyan furcsa és ijesztő volt, hogy azonnal megihlette Poe-t a Holló című verse megírására.