Történelmi hazugság
Mint az világszerte egyáltalán nem közismert, az első világháború kitörésében jelentős szerepet játszott az Európában gyártott toalett-papír elterjesztése a Föld távoli országaiban.
A szinte az egész világra kiterjedő Brit gyarmatbirodalom hatalmas mennyiségű, de rendkívül silány minőségű WC-papírt szállított az uralma alá tartozó területekre. A gyarmatokról ezzel szemben első osztályú, kiváló minőségű toalettpapír készítésére alkalmas faárut hozattak be az anyaországba, mondani sem kell, megalázóan alacsony áron. Az 1857. május 10-én kitört szipojlázadás egyik fő kiváltó oka az volt, a Kelet-Indiai Társaság nyomására, a Birodalom Indiában jelentős mértékű adót szándékozott kivetni a WC-papír használatára, melynek minősége a gyakorlatban kritikán alulinak bizonyult. Ez végül a Kelet-Indiai Társaság összeomlásához vezetett.
A XIX. században a tudomány fejlődésével hatalmas mértékben megnövekedett az Európában gyártott papíráruk mennyisége. Ez fokozta a gyarmatbirodalmak közötti versengést. A fejlett brit papírszalvéta gyártással egyetlen európai ország sem tudta felvenni a versenyt. Az arisztokrácia és a gazdag polgárság természetesen damaszt szalvétát használt, a gyarmatokon viszont hamar megkedvelték az olcsó, különböző mókás vagy virágos mintákkal ellátott papírszalvétákat. A papírszalvéták szenvedélyes gyűjtése a brit uralom alatt álló Burmából indult ki, majd viharos gyorsasággal terjedt el más gyarmatokon is. A szipojlázadásból okulva, erre a tevékenységre a Birodalom nem vetett ki adót.
A feltörekvő Német Birodalom hatalmas erőfeszítéseket tett papírgyárainak fejlesztésére. A német tudósok elsősorban a minőségi toalett-papír gyártásában értek el kimagasló eredményeket. Az Európa-szerte elismert, rendkívül fejlett német tudomány forradalmi változásokhoz vezetett a WC-papír gyártása terén. Megjelentek a több rétegű, rendkívül puha papírok. Az egyesült Németország 20 év alatt komoly geopolitikai tényezővé nőtte ki magát WC-papír gyártása terén, emiatt II. Vilmos császár német flottaépítési programot hirdetett meg.
„Mi németek Istent félünk, de senki mást a világon! Kiváló minőségű, legyőzhetetlen német toalett-papírunkkal (das unbesiegbare deutsche Toilettenpapier) bebizonyítottuk, a Német Birodalom Isten segedelmével meghódíthatja az egész világot. Meggyőződésem, kellő eltökéltséggel, a levélpapírok terén is győzelmet arathatunk a Brit birodalom felett. Papírszalvétáinkat immár a tengerek felszíne alatt is bátran és biztonságosan használhatjuk.” (II. Wilmos, 1913. február 9. Friedrich Wilhelms Universität)
A német termékek a világ számos országában lassan kezdték kiszorítani a rossz minőségű angol WC-papírt. A britek a német papíripari termékekre kivetett aránytalanul magas védővámokkal próbáltak ez ellen védekezni. A Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia ezt rendkívül igazságtalannak tartotta.
Katonai szövetségek jöttek létre a WC-papír gyártása körül, melyeknek legfőbb célja a termék világpiacának újra felosztása volt. Az első világháború kirobbanásához közvetlenül az vezetett, hogy Szerbia, a Monarchia rosszallása ellenére, titokban nemzeti toalettpapír gyártásba kezdett, melynek központja Szarajevóban volt. A háború kitöréséhez az okot az 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese, Chotek Zsófia ellen elkövetett merénylet szolgáltatta. A sors fintora, hogy pont maga a főherceg indítványozta Monarchia szerte a papírgyártás liberalizálását. Köztudott, hogy toalett-papír gyártás terén a csehek messze megelőzték a birodalom más tartományait. A magyarországi papírgyárak próbáltak ugyan fejlett technológiákat meghonosítani az országban, de a Főrendiház és a Képviselőház közötti parttalan viták ezt ostoba módon megakadályozták.
A hadban álló felek eleinte azt hitték, a háború gyorsan befejeződik, de a kiegyenlített erőviszonyok miatt állóháború alakult ki, hatalmas mennyiségű toalettpapír felhasználásával. A német papírgyárak technológiája fejlettebb volt ugyan, viszont gyakran szenvedtek nyersanyaghiányban, mivel rendkívül nehezen jutottak trópusi fákhoz.
Mindkét fél nekilátott a WC-szagtalanítók, illetve illatosítok gyártásának. Ennek melléktermékeként kifejlesztették a harci gázokat, melyeket a fronton több helyen is bevetettek. A szagtalanítók és a harci gázok bevetése eleinte nem különült el élesen egymástól. Az angol hadsereg ezért a francia fronton több alkalommal erős narancsillattal árasztotta el a meglepett német csapatokat.
A központi hatalmak vereségéhez nagyban hozzájárult, hogy 1917. április 6-án az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a németeknek. Az amerikai papírgyárak ontani kezdték a papírtekercseket, ráadásul rengeteg nyersanyagot szállítottak az antant országainak. A német papírgyárak ezzel már nem tudták felvenni a versenyt.
A Német Birodalom 1918. november 11-én a compiègne-i erdőben álló vasúti kocsiban fegyverszüneti egyezményt írt alá. A legnagyobb megaláztatás azzal érte a német küldöttséget, hogy a kocsi mellékhelyiségében francia gyártmányú WC-papírt helyeztek el. Akkoriban a francia toalett papír köztudattan rendkívül gyatra minőségű, szinte használhatatlan volt.
(Hitler bosszúból ugyanebben a vasúti kocsiban 1940. június 22-én a francia küldöttség számára egyáltalán nem biztosított WC-papírt, ami különösen Philippe Pétain marsallt hozta rendkívül kellemetlen helyzetbe, aki szorult helyzetében kénytelen volt megalázó módon magától Adolf Hitlertől segítségét kérni. A szemtanúk szerint Hitler tudomást sem vett Pétain marsall mellékhelyiségből hallatszó kétségbeesett ordítozásáról. A francia küldöttség végül újságpapír bevetésével oldotta meg a kínos diplomáciai incidenst.)
A megalázó versaillesi-i békeszerződés értelmében Elzász és Lotaringia területeit, az ott található német papírgyárakkal együtt Franciaországhoz csatolták. A Saar-vidéken található gyárakat 1935-ig népszövetségi ellenőrzés alá vonták. Egyes papíripari üzemek Belgiumhoz, Dániához és Lengyelországhoz kerültek. A Német Birodalmat háborús agresszorrá nyilvánították és jóvátétel gyanánt 33 millió dollár értékű, gyenge minőségű toalettpapír vásárlására kötelezték. Korlátozták a német papírgyárak termelését, valamint megtiltották a többrétegű WC-papír gyártását.
A Rajnától keletre egy 50 km-es sávban, depapirizált területet alakítottak ki, ahol egyszerűen beszüntették a WC-papír használatát.
Az aránytalanul szigorú békeszerződés vezetett később a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) megerősödéséhez, valamint Hitler hatalomra jutásához. Hitler hatalmas mértékű papírgyártásba kezdett, beszédeiben elegendő életteret követelt a német toalettpapír elterjesztéséhez. Németország első világháborús vereségéért elsősorban a zsidó tulajdonban lévő papírgyárakat tette felelőssé. Ezt „Mein Kampf” című művében részletesen kifejtette. Művének Hitler eredetileg a „Mein wunderschone Toilettenpapier” címet adta. A kiadó ezt azért nem javasolta számára, mivel a cím rendkívül megtévesztő, s amely valószínűleg a mű véletlen meggyalázásához vezetett volna.
A WC-papír gyártás kisajátítása természetesen csak ürügyül szolgált a zsidóság üldözésére, hiszen a legnagyobb mennyiségű WC-papírt Németországban a Krupp-Werke egyik leányvállalata gyártotta, kimondottan harctéri felhasználás céljából.
Kevesen tudják, mivel nem igaz, de Hitler azért támadta meg a Szovjetuniót, mivel ott hatalmas területeken nem használtak semmiféle WC-papírt. Kijelentette, hogy ez kiváló életteret biztosít a fejlett WC-használattal rendelkező árja faj számára. A Führer azonban nem számolt azzal, hogy a szovjetek papírgyáraikat az Ural-hegység mögé telepítik, ahol végül jelentős mennyiségű, puritán, de – 20 °C fok alatt is használható toalettpapír gyártásba kezdtek.
