Fingottak-e az aztékok?

2023.11.03.
Olvasták: 147

A közép-amerikai civilizációk táplálkozási szokásai és emésztési produktumai régóta foglalkoztatják az antropológusokat és a gasztroenterológusokat. E tanulmány célja, hogy a régészeti leletek, az ősi azték szövegek és a korabeli krónikások beszámolói alapján rekonstruálja és megvitassa az azték civilizáció potenciális flatulációs szokásait.

Az aztékok, az egykori Mexikó völgyének erős és fejlett civilizációja, kulináris művészetükkel váltak ismertté, amely olyan alapanyagokból állt, mint a kukorica, a bab, a chia magok, valamint az amaránt. A gasztro-antropológiai kutatások rámutattak, hogy ezen élelmiszerek, különösen a magas rosttartalmúak, jelentős fermentációt okozhatnak a bélrendszerben, ami potenciálisan szélvihart kavaró következményekkel járhat.

Jelen tanulmányunkban etnobotanikai elemzést, makro- és mikrofosszíliák vizsgálatát, valamint sztélák és kódexek ikonográfiai elemzését alkalmaztuk. Kiemelten támaszkodtunk a Florentine Codex és a General History of the Things of New Spain adataira, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak az aztékok életmódjába.

Az aztékok étrendje, amely bőségesen tartalmazott babot és kukoricát, magas rosttartalma miatt kedvezett a bélbaktériumok gazdag és virulens tevékenységének. A táplálkozás ezen összetevői esszenciálisak az emésztőrendszeri gázok képződésében, amelyek főként metánból és szén-dioxidból álltak. E gázok, a modern gasztrofizikai kutatások szerint, a társadalmi interakciók és a bél mikrobiomájának összefüggésében fontos kommunikációs eszközök lehetnek.

Annak ellenére, hogy az aztékok kultúrájában a testi funkciók és a kultikus szokások közötti összefüggéseket ritkán dokumentálták, a kódexek ábrázolásai között megtalálhatóak a hétköznapi élet jelenetei, ahol az emberek természetes emberi cselekvéseket végeznek. Ezek között feltehetően a flatuláció aktusai is helyet kaphattak, mint a testi és spirituális tisztulás egyik formája.

Míg az empirikus bizonyítékok hiánya miatt nem állíthatjuk kategorikusan, hogy az aztékok flatulációs szokásait teljes egészében rekonstruálni tudjuk, a táplálkozásukból és a kultúrájukból következő indíciák arra utalnak, hogy a gázok képződése és távozása természetes része lehetett mindennapjaiknak. A további kutatások elengedhetetlenek annak megértésében, hogy ezen gasztro-akrobatikai megnyilvánulások hogyan illeszkedtek be az aztékok társadalmi és spirituális életébe.

Az aztékok flatulációs szokásait illetően továbbra is rengeteg a kérdés, de az étrendjük és az antropológiai leletek egyértelműen arra utalnak, hogy a babot és kukoricát evő népesség rendszeres bélmozgással és a hozzá kapcsolódó gáztermeléssel élte mindennapjait. Az, hogy ez milyen társadalmi és kulturális hatással bírt, továbbra is izgalmas kutatási terület marad a gasztro-antropológiai diszciplínában.

 

Eblegor von Trottle

A Nagy Hadron Ütköztető Irodalmi Részlegének vendégprofesszora. Nemzetközi hírű irodalomfizikus, az írás és az atomfizika kapcsolatának kutatója.

Ne hagyja ki ezt sem: