A honorárium-nemfizetés fizikai analízise

Irodalmi körökben általános jelenség a honorárium nemfizetésének szinte megállíthatatlan terjedése. A kívülállók számára mindez teljesen láthatatlan, de azok az írók és költők, akiknek valamilyen irodalmi orgánumban alkotásuk lát napvilágot, nagyon hamar szembetalálják magukat ezzel az anomáliával, amely az erős kölcsönhatások sorát gyarapítja. Mindez úgy is értelmezhető, hogy minél egyértelműbb a közlés, annál nyilvánvalóbb a honornemfizetés előfordulása.

Éppen ezért a Nagy Hadron Ütköztető Irodalmi Részlegében modellezni próbáljuk a folyamatot, mégpedig úgy, hogy versekkel, novellákkal bombázunk egy teljesen szokványos szerkesztőséget, majd miután megvárjuk, hogy a mű átfusson a közlésre elfogadástól a megjelenésig terjedő időskálán, előhozakodunk a honorigényünkkel.

Az eredmények változóak. A rendszer legtöbbször azt az üzenetet dobja ki, hogy sajnáljuk, szegény az eklézsia, maga harangozik a pap. Nagyon gyakori az is, amikor a rendszer befogadja a szerző által kiállított számlát, de aztán úgy megfeledkezik róla, mint a pintyőke madárka. Nem ritka az sem, hogy különféle jogcímeket emlegetve a rendszer olyan bonyolult nyilatkozattétel elé állítja a szerzőt, és olyan számottevő adóelőleg-levonást helyez kilátásba, hogy a szerző idegrendszer-védelmi okokból inkább lemond az illetményről.

A kísérletek már most is jól kivehető statisztikákat mutatnak, amelyek alapján megállapítható, hogy a honorfizetés esélye ott és akkor a legnagyobb, ha a művet megjelentető orgánum mögött egyértelműnek bizonyul a magántőke jelenléte. Az állami pénzekkel futtatott lapok és/vagy on-line felületek energiaszintje ugyanis annyira alacsony, hogy a gépek beindításához szükséges alapszintet sem érik el.

Az érintettekben, vagyis az írókban és a költőkben bizonyára reménykedésre ad okot ez a hír, mármint, hogy a honor-nemkifizetéssel kapcsolatban végre lépni kíván valamit az irodalomfizika. Nekik üzenjük, hogy ne kergessék bele magukat hiú ábrándokba, hiszen a kísérletek most még csak az állapotrögzítés stádiumában vannak. Ha lesz is kézzel fogható de főleg pénzben kimutatható eredmény, az még a távoli jövő zenéje. Addig még az irodalom is kiveszhet a köztudatból.