Posted on Itt: Novella

Elégtétel

A fene se tudta, hogy az barom rendőr nem tud úszni. Talán – de csak mondom –, talán akkor minden másként történik. Az a szadista asszony is élne még, noha őérte ma sem hullajtanék könnyeket. 1962 nyara volt, augusztus eleje, tikkasztő hőség. A Dunára jártunk le hűsíteni magunkat, s persze úszkálni nagyokat meg fejest ugrálni… Bővebben

Posted on Itt: Novella

Koszovó, lőtt seb

Nincs olyan család, amelyiknek ne lenne legalább egy takargatni való titka. A miénk apa halálával van kapcsolatban. Hetvenkilencben, amikor cementet vitt egy Macedóniában épülő nikkelbányába, lelőtték Koszovóban, valahol Urosevac környékén. Sohasem tudtuk meg, hogy miért. Két év múlva anya hozzáment apa egyik kollégájához. Hároméves voltam, amikor ez történt, az öcsém meg kettő. Nem tudok rosszat… Bővebben

Posted on Itt: Elbeszélés

Tárgyi bizonyíték

Ma már csak valami repedezett, öreg okulárén keresztül lehetne fölfedezni az Ungár-ház régi dicsőségét. Ez a szinte túlzottan hosszú, kevés híján utcahossznyi építmény valahogy úgy emlékeztet hajdanvolt önmagára, ahogy a homok alól kivillanó romhalmaz pletykálkodik a történelem tériszonyos mélységéről. Nem láthatunk belőle többet néhány málladozó kőkockánál, de ez is elég, hogy rádöbbenjünk saját jelentéktelenségünkre. Az… Bővebben

Posted on Itt: Elbeszélés

Egy könnyű nyugtató

A kórházban biztosan tekintélyes hallgatóságra lelt volna, ha képes elmesélni, mi történt vele, de csak feküdt a lepedő alatt. Hol a forróság rázta, hol meg a hideg, talán mert az ablakon betóduló meleget az ajtó felől érkező huzat néha jócskán megkontrázta, éppen olyan ritmusban, ahogy a patológián ki-be húzogatták a zúzmarás pléhtepsiket. Nagyon távoli, kezdetleges… Bővebben

Posted on Itt: Novella

A rendszer gazdája

Reggelre összeomlott a rendszer. Rögtön látta a bajt, mert az ágyból kikászálódva az első útja most is a géphez vezetett. Ugyanazzal a rutinmozdulattal pöccentette be a kapcsoló gombját, amellyel a profi kosárlabdázó bezsákolja a ziccert, de másfél sor után megakadtak a betűk a monitoron, és hiába várt, hiába meredt döbbenten a képernyőre, ezután már nem… Bővebben

Posted on Itt: Elbeszélés

Ultranacionalisták

A környék legfőbb nevezetessége egy vaskúpnak mondott épületmaradvány volt. Kint magasodott a falu szélén, és szakasztott úgy nézett ki, mint valami fémrudakból, lemezekből összetákolt görbe várkastély. Akinek romantikázni támadt kedve, befeküdhetett a vaslemezek alá, nekidőlhetett az elferdült oszlopoknak, hintázhatott a trapézszerű rudakon, de föl is kapaszkodhatott a kúp hegyébe, és messzelátózhatta a határban pisilni leguggoló,… Bővebben

Posted on Itt: Novella

Zaim

Az eső elől futottunk be a boltba. Magdi azt mondta, jó hely lesz, majd nézelődünk, meg minden, de nekem már a bejárati ajtó sem tetszett. Otromba rézkilincs, eperlevél-díszítéssel. A küszöb alatt befolyt a víz, és kis tócsába gyűlt a lábunknál. Magdi nem törődött ezzel a kellemetlenséggel: rögtön odament egy fogashoz, és gusztálni kezdte a blúzokat.… Bővebben

Posted on Itt: Elbeszélés

Medvehistória

Ha elfelejtette volna, én most elismétlem magának, mi történt aztán, hogy Rizvan Atyimi a faluba érkezett. Lehet, hogy már nem emlékszik, de maga akkor már vagy három hónapja Béresnél, a mozigépésznél dolgozott. A fél egyes busszal meghozott filmesládikót biciklire tette, és elszállította a moziba, másnap pedig visszavitte ugyanoda. A kalauz csak kihajította a küldeményt az… Bővebben

Posted on Itt: Elbeszélés

Gecsemáni kert

Az a rozsdás vasszög, amelybe apám belelépett, mintha a föld gyomrából türemkedett volna elő. Talán egy régi ácskapocs maradványa lehetett, mert jól látszott rajta, hogy elkészítésének idején négyszög alakúra kalapálták, de így, viseltes állapotában is elég erősnek mutatkozott ahhoz, hogy átszakítsa apám cipőjének talpát, és mélyen belefúródjon a húsába. Munkáról ezek után már szó sem… Bővebben

Posted on Itt: Esszé

Gabriel García Márquez intelmei (?)

Állítólag búcsúlevelet küldött barátainak a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Gabriel García Márquez, ami a Facebookon is terjed. Lehet, hogy ez az egész csak fake, de talán így is megéri megosztani. Az alábbiakban a gondolatgyűjteményt ömlesztve olvashatják. Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan… Bővebben

Posted on Itt: Hírtár

Változások a közös regényírás szabályaiban

Közös regényileg kissé nehezen indul a 2013-as esztendő, de indul. A szabályok nagyjából változatlanok maradnak, már ami az írás technikai részét illeti, de a tavalyi tapasztalatokat felhasználva változtatunk a műfajon. Ennek értelmében az idén nem forszírozzuk a végeláthatatlan regényeket, hanem közös novellákat, elbeszéléseket, jegyzeteket, esszéket, stb. kínálunk megírásra. A módszer előnye az lesz, hogy így… Bővebben

Posted on Itt: Szösszenet

Írósztrájk a láthatáron

Az egész magyar társadalmat lázban tartja az a hipotetikus gondolat, hogy esetleg sztrájkba léphetnek a pedagógusok. Az ezzel járó káoszt és fölfordulást a hátam közepére sem kívánom, de mindez semmi lenne ahhoz a biblikus csapáshoz képest, ami akkor törne rá az országra, ha egy szép, verőfényes keddi napon sztrájkba lépnének az íróink. A magyar nép… Bővebben

Posted on Itt: Könyvekről

Vlagyimir Vojnovics: Moszkva 2042

A totalitárius rendszerekről olyan sok irodalmi mű készült, hogy ember legyen a talpán, aki képes köztük eligazodni, de van néhány alapmű, amely jószerével megkerülhetetlen. Szolzsenyicin legtöbb munkájára tökéletesen illik ez az állítás, csakúgy, mint Orwell híres 1984-ére, bár én Bulgakov Mester és Margaritáját is ide sorolnám, és annak bizonyítékaként, hogy nemcsak a kommunizmus nyomasztó árnyékában… Bővebben

Posted on Itt: Előadásokról

A nagy négyes

A színháznak is megvan a maga ponyvairodalma, még ha ez nem is annyira föltűnő, mint a könyvkínálatban. Elég nehéz elképzelni például azt, hogy valaki a metróban egy könnyed vásári komédiával szórakoztassa magát, miközben a vaskos lektűrök olvasása teljesen hétköznapi jelenség. A színpadi ponyva ráadásul olyan közönséget tudhat maga mögött, amely látszatra semmiben sem különbözik a… Bővebben

Posted on Itt: Filmekről

Sherlock Holmes 2 – Árnyjáték

Sir Arthur Conan Doyle talán maga sem hitte volna, hogy kedvenc nyomozója elnyűhetetlen lesz, akár a fatokmány. Generációk egész sora nőtt fel a viktoriánus korabeli Anglia misztikusan dohos levegőjét idéző Sherlock Holmes történeteken, és bár a filmes világ nemegyszer páros lábbal rúgta fel a leleményes magándetektívhez kapcsolódó sztereotípiákat, a figura népszerűsége máig töretlen. De ahogy… Bővebben

Posted on Itt: Filmekről

Hotel Transylvania – alol a szörnyek lazulnak

A Nobel-díjas John Steinbeck hajdani nimbusza ma már megfakult, pedig húsz-harminc évvel ezelőtt az Édentől keletre szerzőjét még a legnagyobb nyugati írók között emlegettük. Aztán jött a rendszerváltás és vele a vadkapitalizmus, Steinbeckről pedig kiderült, hogy balos beállítású volt, ami a 90-es évek elején nem számított túl jó ajánlólevélnek. Érdekes, hogy ez az előítélet, mármint,… Bővebben

Posted on Itt: Filmekről

Paul

Kisebbfajta szenzációként tálalta a filmes szaksajtó, hogy végre van egy olyan sci-fi komédia, amely nem bukott meg rögtön az ősbemutatóján. Mostanában a Hubble távcsővel sem lehetne találni nevetésre ingerlő sci-fit, a csodálkozással vegyes öröm tehát jogos és szabályos. A Paul című mozi felnőtteknek szóló vicces mese egy kicsiny, zöld emberkéről, akit az amerikai kormány az… Bővebben

Vissza FEL