Háború és toalettpapír

Olvasták: 106

Történelmi hazugság

Mint az világszerte egyáltalán nem közismert, az első világháború kitörésében jelentős szerepet játszott az Európában gyártott toalett-papír elterjesztése a Föld távoli országaiban.

A szinte az egész világra kiterjedő Brit gyarmatbirodalom hatalmas mennyiségű, de rendkívül silány minőségű WC-papírt szállított az uralma alá tartozó területekre. A gyarmatokról ezzel szemben első osztályú, kiváló minőségű toalettpapír készítésére alkalmas faárut hozattak be az anyaországba, mondani sem kell, megalázóan alacsony áron. Az 1857. május 10-én kitört szipojlázadás egyik fő kiváltó oka az volt, a Kelet-Indiai Társaság nyomására, a Birodalom Indiában jelentős mértékű adót szándékozott kivetni a WC-papír használatára, melynek minősége a gyakorlatban kritikán alulinak bizonyult. Ez végül a Kelet-Indiai Társaság összeomlásához vezetett.

A XIX. században a tudomány fejlődésével hatalmas mértékben megnövekedett az Európában gyártott papíráruk mennyisége. Ez fokozta a gyarmatbirodalmak közötti versengést. A fejlett brit papírszalvéta gyártással egyetlen európai ország sem tudta felvenni a versenyt. Az arisztokrácia és a gazdag polgárság természetesen damaszt szalvétát használt, a gyarmatokon viszont hamar megkedvelték az olcsó, különböző mókás vagy virágos mintákkal ellátott papírszalvétákat. A papírszalvéták szenvedélyes gyűjtése a brit uralom alatt álló Burmából indult ki, majd viharos gyorsasággal terjedt el más gyarmatokon is. A szipojlázadásból okulva, erre a tevékenységre a Birodalom nem vetett ki adót.

A feltörekvő Német Birodalom hatalmas erőfeszítéseket tett papírgyárainak fejlesztésére. A német tudósok elsősorban a minőségi toalett-papír gyártásában értek el kimagasló eredményeket. Az Európa-szerte elismert, rendkívül fejlett német tudomány forradalmi változásokhoz vezetett a WC-papír gyártása terén. Megjelentek a több rétegű, rendkívül puha papírok. Az egyesült Németország 20 év alatt komoly geopolitikai tényezővé nőtte ki magát WC-papír gyártása terén, emiatt II. Vilmos császár német flottaépítési programot hirdetett meg.

„Mi németek Istent félünk, de senki mást a világon! Kiváló minőségű, legyőzhetetlen német toalett-papírunkkal (das unbesiegbare deutsche Toilettenpapier) bebizonyítottuk, a Német Birodalom Isten segedelmével meghódíthatja az egész világot. Meggyőződésem, kellő eltökéltséggel, a levélpapírok terén is győzelmet arathatunk a Brit birodalom felett. Papírszalvétáinkat immár a tengerek felszíne alatt is bátran és biztonságosan használhatjuk.” (II. Wilmos, 1913. február 9. Friedrich Wilhelms Universität)

A német termékek a világ számos országában lassan kezdték kiszorítani a rossz minőségű angol WC-papírt. A britek a német papíripari termékekre kivetett aránytalanul magas védővámokkal próbáltak ez ellen védekezni. A Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia ezt rendkívül igazságtalannak tartotta.

Katonai szövetségek jöttek létre a WC-papír gyártása körül, melyeknek legfőbb célja a termék világpiacának újra felosztása volt. Az első világháború kirobbanásához közvetlenül az vezetett, hogy Szerbia, a Monarchia rosszallása ellenére, titokban nemzeti toalettpapír gyártásba kezdett, melynek központja Szarajevóban volt. A háború kitöréséhez az okot az 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese, Chotek Zsófia ellen elkövetett merénylet szolgáltatta. A sors fintora, hogy pont maga a főherceg indítványozta Monarchia szerte a papírgyártás liberalizálását. Köztudott, hogy toalett-papír gyártás terén a csehek messze megelőzték a birodalom más tartományait. A magyarországi papírgyárak próbáltak ugyan fejlett technológiákat meghonosítani az országban, de a Főrendiház és a Képviselőház közötti parttalan viták ezt ostoba módon megakadályozták.

A hadban álló felek eleinte azt hitték, a háború gyorsan befejeződik, de a kiegyenlített erőviszonyok miatt állóháború alakult ki, hatalmas mennyiségű toalettpapír felhasználásával. A német papírgyárak technológiája fejlettebb volt ugyan, viszont gyakran szenvedtek nyersanyaghiányban, mivel rendkívül nehezen jutottak trópusi fákhoz.

Mindkét fél nekilátott a WC-szagtalanítók, illetve illatosítok gyártásának. Ennek melléktermékeként kifejlesztették a harci gázokat, melyeket a fronton több helyen is bevetettek. A szagtalanítók és a harci gázok bevetése eleinte nem különült el élesen egymástól. Az angol hadsereg ezért a francia fronton több alkalommal erős narancsillattal árasztotta el a meglepett német csapatokat.

A központi hatalmak vereségéhez nagyban hozzájárult, hogy 1917. április 6-án az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a németeknek. Az amerikai papírgyárak ontani kezdték a papírtekercseket, ráadásul rengeteg nyersanyagot szállítottak az antant országainak. A német papírgyárak ezzel már nem tudták felvenni a versenyt.

A Német Birodalom 1918. november 11-én a compiègne-i erdőben álló vasúti kocsiban fegyverszüneti egyezményt írt alá. A legnagyobb megaláztatás azzal érte a német küldöttséget, hogy a kocsi mellékhelyiségében francia gyártmányú WC-papírt helyeztek el. Akkoriban a francia toalett papír köztudattan rendkívül gyatra minőségű, szinte használhatatlan volt.

(Hitler bosszúból ugyanebben a vasúti kocsiban 1940. június 22-én a francia küldöttség számára egyáltalán nem biztosított WC-papírt, ami különösen Philippe Pétain marsallt hozta rendkívül kellemetlen helyzetbe, aki szorult helyzetében kénytelen volt megalázó módon magától Adolf Hitlertől segítségét kérni. A szemtanúk szerint Hitler tudomást sem vett Pétain marsall mellékhelyiségből hallatszó kétségbeesett ordítozásáról. A francia küldöttség végül újságpapír bevetésével oldotta meg a kínos diplomáciai incidenst.)

A megalázó versaillesi-i békeszerződés értelmében Elzász és Lotaringia területeit, az ott található német papírgyárakkal együtt Franciaországhoz csatolták. A Saar-vidéken található gyárakat 1935-ig népszövetségi ellenőrzés alá vonták. Egyes papíripari üzemek Belgiumhoz, Dániához és Lengyelországhoz kerültek. A Német Birodalmat háborús agresszorrá nyilvánították és jóvátétel gyanánt 33 millió dollár értékű, gyenge minőségű toalettpapír vásárlására kötelezték. Korlátozták a német papírgyárak termelését, valamint megtiltották a többrétegű WC-papír gyártását.

A Rajnától keletre egy 50 km-es sávban, depapirizált területet alakítottak ki, ahol egyszerűen beszüntették a WC-papír használatát.

Az aránytalanul szigorú békeszerződés vezetett később a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) megerősödéséhez, valamint Hitler hatalomra jutásához. Hitler hatalmas mértékű papírgyártásba kezdett, beszédeiben elegendő életteret követelt a német toalettpapír elterjesztéséhez. Németország első világháborús vereségéért elsősorban a zsidó tulajdonban lévő papírgyárakat tette felelőssé. Ezt „Mein Kampf” című művében részletesen kifejtette. Művének Hitler eredetileg a „Mein wunderschone Toilettenpapier” címet adta. A kiadó ezt azért nem javasolta számára, mivel a cím rendkívül megtévesztő, s amely valószínűleg a mű véletlen meggyalázásához vezetett volna.

A WC-papír gyártás kisajátítása természetesen csak ürügyül szolgált a zsidóság üldözésére, hiszen a legnagyobb mennyiségű WC-papírt Németországban a Krupp-Werke egyik leányvállalata gyártotta, kimondottan harctéri felhasználás céljából.

Kevesen tudják, mivel nem igaz, de Hitler azért támadta meg a Szovjetuniót, mivel ott hatalmas területeken nem használtak semmiféle WC-papírt. Kijelentette, hogy ez kiváló életteret biztosít a fejlett WC-használattal rendelkező árja faj számára. A Führer azonban nem számolt azzal, hogy a szovjetek papírgyáraikat az Ural-hegység mögé telepítik, ahol végül jelentős mennyiségű, puritán, de – 20 °C fok alatt is használható toalettpapír gyártásba kezdtek.

„Önmagam szórakoztatásán kívül semmi sem jogosít fel arra, hogy írjak. Ha ebben az önfeledt szórakozásban társakra lelek, az rendkívül nagy mértékben növeli optimizmusomat az emberiség jövőjét illetően. ”

Egyéb Laza és érdekes

Hátaslovat a mobilomnak!

Nem mondhatnám, hogy elvakult híve vagyok a modern technikának, azon belül pedig a mobiltelefonoknak, de egészen

Búcsú a mosogatástól

A tudomány már régen elérte azt a szintet, hogy gyűrődésmentes ruhákat képes előállítani, így a vasalás