A Rio Grande balhé

Itt: Nemzetközi valóság

A Rio Grande földünk huszonegyedik leghosszabb folyója. Ennek érzékeltetésére álljon itt egyetlen adat: 2100 kilométer hosszan képezi az Egyesült Államok és Mexikó között húzódó államhatárt. Ezt a hosszan elnyúló határt kell Donald Trumpnak megvédeni a délről érkező emigránsoktól. Nem könnyű feladat.

A mexikói és más dél-amerikai menekültek egyszerűen átússzák a folyót, ezért is hívják őket wetback-nek, azaz magyarul vizeshátúaknak. A helyzetet nehezíti, hogy a folyó igen gyakran teljesen kiszárad, így még azok is könnyen átgázolhatnak, akik nem tudnak úszni. Ilyenkor – száradás idején – nagyon sok mexikói úszóoktató marad állás nélkül, s ezek jobb híján szintén az Egyesült Államokba tartanak egy szebb élet és több úszónövendék reményében.

Az amerikaiak attól tartanak, hogy a mexikói bevándorlók elhappolják orruk elől a legjobb munkákat, s ők tétlenségre lesznek ítélve. A délről érkezők már most is nagyon sok megyében foglalták el az alhispán pozícióját, miáltal a kelleténél nagyobb befolyásra tettek szert, s ezt a gringók legalább olyan ferde szemmel nézik, mint a kínaiak vagy a japánok, akik eredendően ferde szemmel néznek mindent.

Szegény mexikóiak hátán csattan az ostor, holott az északi szomszédba igyekvők jelentős része nem is mexikói. Mert jönnek Hondurasból, Ecuadorból, Kolumbiából és még számtalan más közép- és dél-amerikai országból. Kergetik az amerikai álmot, ami kitartóan fut előlük, s még ha olykor elérik is, nincs garantálva a kellemes ébredés. Ezt a híres amerikai álmot akarja elűzni szemükből Donald Trump.

Ráadásul a nagy fal építésének költségeit Mexikóra akarja hárítani. Ebből látszik, hogy az amerikai elnök történelmi ismeretei valamelyest hiányosak. Arra nézve ugyanis nincsenek megbízható adatok, hogy annak idején a kínaiak a rájuk törő barbár hordákkal fizettették volna meg a Nagy Falra fordított kiadásokat. Sokan persze egyetértenek Donald Trumppal, mondván, hogy a falat úgyis a mexikói menekültek húznák fel, hiszen egy tősgyökeres amerikai már nem szívesen keveri a maltert.

Trump elnök modern, mai Kőműves Kelemenként nem csak falat akar húzni, de a Rio Grandét is szélesíteni szeretné, hogy fárasztóbb legyen a folyó átúszása, és az úszásban elfáradt latin-amerikai népségnek, ha mégis átkel, már ne legyen ereje munkát vállalni az Egyesült Államokban.

Ugyanakkor sokan vannak az USÁ-ban, akik nem értenek egyet frissen választott elnökük elképzeléseivel. Azt még csak elfogadnák, hogy a válaszfal építési költségeit Mexikó fizesse, de azért felmerül bennük az is, egy ilyen fal őket is megakadályozhatja a menekülésben, ha netán egyszer elegük lesz a Trump-féle Amerikából.

Egyelőre áll a balhé a Rio Grande mindkét oldalán, de az optimisták úgy vannak vele, minden dagályt apály követ, s különben is, az afrikai menekültek még nem vágnak neki az Atlanti-óceánnak. A baj akkor kezdődik, ha az óceán partjára is falat kell húzni a kanadai határtól Key Westig. Mert akkor nagy szükség lesz a mexikói kőművesekre.

2017-ben bekövetkezett haláláig az Irodalmi Élet oszlopos szerzője volt. Társhonlapunk, a Regénytár közösségi díjat nevezett el róla.