Majoros SándorAzt az elképesztő hírt találtam a netes médiában, hogy az időskori szex férfiak esetében kétszeresére növeli az infarktus kockázatát. A horrorisztikus fölfedezés mögött a Michigan Állami Egyetem kutatása áll, tehát komoly tudományos alapokon nyugszik. Megdöbbenésemet még inkább növeli az a beidegződés, hogy ez idáig úgy tudtam, ennek pont az ellenkezője igaz. Erre alapoztam a világképemet, a filozófiámat, meg mindent. Erre jön egy alak, és mint valami Kopernikusz romba dönti az egészet.
Van egy tippem arról, miféle tudós lehet az ilyen: holdvilágképű, szódásüveg-szemüvegű, körte alkatú. Kisgyerek korában több szexuális abúzus is érhette. Csupa ilyesmi: mivel szintetikus úton jött a világra (értsd: nem volt se apja, se anyja), a dédnagyanyja volt kénytelen szoptatni. Később, kisiskolás korában a lányok tornaórán leráncigálták a gatyáját és megköpködve pinduri fütyülőjét, kórusban kiröhögték. Egyszer matyizás közben észrevette, hogy elfelejtette lehúzni a redőnyt, ami miatt a szemben lakó HD-felbontású dokumentumfilmet készített róla, és azt a közösségi médiában meg is osztotta. Később, úgy 50 éves korában, amikor végre odáig merészkedett, hogy szerelmet valljon az egyik kolláganőjének, bók gyanánt azt találta neki mondani: „de szép szőrös keze van magának”. És még sorolhatnám.
Nos, hát ilyen alakok formálják a jövőnket meg a történelmünket. Kispöcsű, frusztrált alakok, akik a szex számtalan adománya közül nem figyelnek másra, csak a szívdobogásra. Nem mintha e nélkül nem lehetne ezer más ok miatt is infarktust kapni, és nemcsak idős korban. Amúgy meg, ha ez a dolog mégis így van, mármint, hogy az időskori szex drasztikusan megnöveli a szívhalál kockázatát, nem jobb lett volna ezt titokban tartani? Már csak passzív euthanázia szempontjából is. Mert tegyük agyonhajszolt szívünkre a kezünket: mi férfiak azért valahogy mégis szívesebben halnánk hősi halált egy bombázó fedélzetén, mint szuronyrohamban holmi féle csatamezőn.
A dolog külön pikantériája, hogy ez az egész csak a férfitársadalomra vonatkozik, tehát bőven benne van a hátrányos megkülönböztetés részecskéje.
De némi remény azért a sok borongás mellett is föltünedezik a látóhatáron: az egyik olasz falucska, Acciaroli lakói közül minden tizedik száz évnél idősebb, pedig a kardiológusok, akik megvizsgálták őket, egyöntetűen megállapították, hogy szexuális életük igencsak virágzik. Most akkor kinek higgyünk: az elhízott, hamburgerzabáló amerikaiaknak, vagy az életvidám, száz év fölött is vígan töcskölő olaszoknak? Talán majd egy újabb tanulmány ezt a kérdést is megválaszolja.
