Emberi és egyéb jogok

Olvasták: 204

jogok_lMa az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – világtörténelmi esemény évfordulójára emlékezünk. Franciaországban 1789. augusztus 26-án látott napvilágot a demokratikus alapjogokat tartalmazó nyilatkozat. A szabadság, az egyenlőség és a testvériség ideája azóta fontos relikviája az emberiség szellemi javait tartalmazó kincsestárnak, bár a deklaráció közzététele óta eltelt kétszázvalahány évben az is kiderült, hogy ez a varázsige attól még nem válik a mindennapok részévé, ha csak hivatkozunk rá.

Tovább bonyolítja a kérdést, hogy ahányan vagyunk, annyi féle módon értelmezzük ezeket a fogalmakat, ami még inkább növeli a bizonytalanságot. Vannak helyek, ahol a mifelénk elfogadott és meghonosodott szabadságeszme kifejezetten provokatívnak számít, az egyenlőségről nem is beszélve, mert azt valószínűleg még maguk az emberi jogokat megfogalmazó franciák sem gondolták komolyan. Ha mégis, csak egyfajta szelektív egyenlőségre gondolhattak, mert ugyebár a társadalmi rangok megszüntetését azért ők sem kívánhatták.

Akinek van kedve és ideje, eltűnődhet rajta, mi mindent köszönhetünk ennek a dokumentumnak, és milyen lenne nélküle a világ, de ehhez talán a művészet is adhat némi kapaszkodót. A 19. és a 20. század fordulópontján alkotó H. G. Wells egyik regényében, a kultuszteremtő Időgépben (The Time Machine) a távoli jövőbe látogató tudós egy olyan társadalomban találja magát, amelyben az emberiség tökéletes békében és ehhez mérhető tudatlanságban éli mindennapjait. A baj csak az, hogy ezt az idealizált állapotot a föld alatt lakó gonosz mormoták tartják fent, akik bár hagyják az embereket, hogy ebben édeni állapotban létezzenek, időnként zsákmányt szednek közülük. A regény üzenete nyilvánvalóan az, hogy a mi szabadságunk, egyenlőségünk és testvériségünk mindig csak viszonylagos. Ha mindezt elfogadva, harmóniában is élünk egymással, arra azért bármikor lehet számítani, hogy a mélyből megtámadnak bennünket a mormoták.

Természetesen ezt jelképesen kell érteni, mert ugyebár a mormota címszóba bármi behelyettesíthető. A kérdés pedig innentől az, hogy mennyire éri meg az idealizált, tudatlansággal vezérelt édenben létezni, és mennyire szembenézni a kietlen valósággal, amely azt mutatja, más az, amit az írás rögzít és más a valóság. 1789. augusztus 26. óta folyamatosan erre keressük a választ.

Jobb sorsra érdemes írócápa, polihisztor és twist again. A honlap gazdája, működtetője és túlnyomó többségében írója, olvasója. Utóbbi majdnem teljesen.

Egyéb Szösszenet

Pultoslány Bea beszól

A legnagyobb arcok sorozat              Rajz a régi világból – életképek a magyar kocsmakultúra legszebb napjaiból Gyarapodik