Szövegközpont

Mindenekelőtt pár szót ejtenék csak úgy, általánosságban. Az ember azt hinné, hogy ez az a hely, a büféasztal, az állófogadások helye, ahol intelligenCS egyedek, ha összegyűlnek, a legkulturáltabban fogyasztják el kellemes csevegések,

Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: a Szöveg vagyok. Életkorom a múlt homályába vész, de bátran állíthatom, egyidősnek számítok a Homo Sapiens-szel. Isten az ő számára teremtette meg az öt létfontosságú elemet: a Földet,

A városlakók azt hiszik, hogy egy zsákfaluban soha nem történik semmi érdekes, mert mi is történhetne? Akik így gondolják, akkorát tévednek, mint a tabajdi fűszeres, aki fogadni mert volna nagy tétben felesége

Olvasom, hogy Mark Zuckerberg jótékony célokra ajánlotta fel negyvenvalahány milliárd dollárt érő Facebook részvénycsomagát. Ujjongani kéne a hír felett, de akármekkora bélyeget is sütnek rám, képtelen vagyok ezt megtenni. Tudom, hogy ez

Valljuk be őszintén, nem szeretünk sorban állni. A többségünk nem. Sehol, semmikor, semmiért. Persze néha muszáj, akkor morogva, topogva, órát nézve, valami kütyüt nyomogatva, halkan szitkokat mormolva. Üdítő kivétel Tivadar úr. „

E modern kor modern embere már nem kap levelet. Olyan igazit, postaládába bedobósat. Jön néha ugyan tértivevényes meg ajánlott, meg csekkek/felszólítások, de ezek nem számítanak ebbe a kategóriába. Ma már csak e-mailok

Oly hevesen szelte át a sivatagot, mint még senki. Csuklyája rátapadt kerek fejére, mi kirajzolta annak anatómiai pontosságait. Változatos személységgé nőtte ki magát az évezredek során, ki a homoki síkságok aprócska dűnéin

A rádió naponta bemondja, hogy lehetőleg délelőtt tizenegy órától délután háromig ne tartózkodjunk a meleg, tűző napon. Dani bácsi pedig ekkor megy sétálni, jól esik öreg csontjainak a meleg. Tesz egy nagy

Spacsek nagyapáról sok mindent el lehetne mondani, azt, hogy zsémbes, nem tud nyugton maradni, mindenről tudni akar, ami a nagycsaládban történik, csak azt nem, hogy nem figyel a részletekre. Hatvanöt éves korában

Kecses szárnyak rajzoltak szabályos köröket a tiszta égen. A tüzes legény elkísérte utolsó óráiban szíve hölgyét a táncparkettről. Csak az övé volt a hely és annak varázsa. Lábain bőrcsizma feszült, tartotta és

Bacsa Zsófia a Szegedi Tudomány Egyetem Mezőgazdasági mérnöki karánnak hallgatója. Több éve foglalkozik írással, de ezen a területen ő is autodidakta, mint íróink, költőink közül megannyian. Fogadják szeretettel a bemutatkozását!     Márciusi