Loading...
Ön most itt van:  Home  >  Elméleti síkság  >  Esszé  >  Aktuális téma

Használati utasítás az áprilisi tréfákhoz

Szerző:    /  2015-03-31  /  

Április elsején hivatalosan is a bolondok napja van, ami széles távlatokat nyit a legalizált, össznépi ökörködés előtt. Függetlenül attól, kinek, milyen a társadalmi megbecsültsége, idegállapota vagy szellemi kapacitása, ezen a napon mindenki megkaphatja a tiszteletbeli bolond státust.

Aki alapból is flúgosnak mondhatja magát, átmenetileg kibújhat a mellőzöttség árnyékából, hogy egy rövid ideig köztiszteletnek és közfigyelemnek örvendezhessen. Akit pedig élete során a kimértség és a tekintély útját járta, néhány percre megtapasztalja, milyen az, ha a környezete kétségbe vonja a józan ítélőképességét.

april-fool

Április elseje az átverések világfesztiválja. Ilyenkor se szeri se száma a tréfáknak, a beugratásoknak, a hecceknek és a kitolásoknak, de azt csak kevesen tudják, mi ebben a műfajban a valódi eszencia. Nem emlékszem, hogy találkoztam volna olyan kiadvánnyal, amely a tudomány szenvtelen alaposságával taglalta volna ezt a kérdést, e nélkül pedig csak a saját fejünk után, ad hoc módon marháskodhatunk.

Ugye, mindenki emlékszik arra az urbánus legendára, amely szerint egy kollégának a csapat április elsején legyártott valami hivatalosnak látszó dokumentumot, hogy az illető mesés vagyont örökölt Amerikából. A levél kézhezvétele után az illető berohant a főnöke irodájába, és még mielőtt a többiek megakadályozhatták volna, akkora ribilliót csapott, mint ide Lacháza (a főnök fejére öntötte a kávét, ollóval kettényisszantotta a nyakkendőjét, az aktákat kihajigálta az ablakon, stb).

Ebből is látszik, hogy egyáltalán nem mindegy, hol, kit és mivel próbálunk átvágni. Hiába van április elseje, egyesek kifejezetten rossz néven veszik, ha becsapják őket. Vásárláskor, szerződéskötéskor folyamatosan tesztelik az éberségünket, és az ember nem lehet mindig a topon.  Legtöbbször éppen ezen a kényes napon lazulunk el, mondván: április elsején úgyse’ történhet semmi lényeges. Hatalmas tévedés! 1927-ben ezen a napon született Puskás Ferenc, 1578-ban pedig William Harvey, aki fölfedezte a vérkeringést. 1748-ban április elsején találták meg Pompei romjait, 1976-ban pedig Steve Jobs és Steve Wozniak éppen ezt a napot választotta ki az Apple megalapítására. Az már csak hab a tortán, hogy 1929. április elsején jött a világra Milan Kundera, cseh író, akinek fő műve – nomen est omen – a Tréfa.

De térjünk vissza a mindnyájunkat egyformán izgató kérdéshez: milyen az abszolút üzembiztos, se nem túl ütős, se nem túl lagymatag áprilisi móka? Nem lövünk nagyon mellé, ha kijelentjük: az, amelyik ártalmatlan. Bármennyire is eredeti és bármekkora meló is van mögötte, ha egy bohóság megalázza azt, akinek szánták, csak a saját idiotizmusunkat tudjuk vele bizonyítani. Az ugratás legyen mindig mérték- és aránytartó, hogy ne csak mi nevessünk rajta, hanem az is, akinek szántuk. Gyerekkoromban még olyan heccek voltak divatban, hogy azt mondtuk a cimboránknak: nini, kioldódott a cipőfűződ, vagy lecsúszott a slicced. Ha a cimbi odanézett, jött a rigmus, hogy áprililili, és mindnyájan kacagtunk. A varázsige – áprililili – elhangzása után már nehéz volt bárkit is lépre csalni, mert ezután a hót komoly kijelentések mögött is ott lappangott a gyanakvás: mi van, ha ez is csak egy áprilisi tréfa? Valahogy át kellett vészelni ezt a napot, pontosabban csak a délelőttöt, mert ez a bolondnapos szórakozás néhány óránál nagyobb kort nemigen élt meg. Úgyhogy, mire ebben a jegyzetben idáig eljutottak, már meg is szerezték az ugratásokkal szembeni immunitást.

Tudnivalók a szerzőről

Eblegor von Trottle

A Nagy Hadron Ütköztető Irodalmi Részlegének vendégprofesszora. Nemzetközi hírű irodalomfizikus, az írás és az atomfizika kapcsolatának kutatója.